Roxfort

Harry Potterrel foglalkozó szerepjátékos fórum.
 
HomeKeresésRegisztrációBelépés
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Roxfort Története
Staff Tagok

Staff Tagok

Új Előtörténetek - Page 8 Staffgif
Kattints Értünk!
FRPG Top Sites - Magyarország
Chat
Kiemelt Oldalak
Új Előtörténetek - Page 8 Z5iV7

free forum

free forum

free forum


A Hónap Női karaktere
Új Előtörténetek - Page 8 Ftlx6t
A Hónap Férfi Karaktere
Új Előtörténetek - Page 8 3347qiw
A Hónap Játéka
Új Előtörténetek - Page 8 34xl2x4
A Hónap Szerelmes Párja
Új Előtörténetek - Page 8 Ic7783

Share
 

 Új Előtörténetek

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8
SzerzőÜzenet
Draco Malfoy
Varázsló
Draco Malfoy

Iskolai Házad : Mardekár
Hozzászólások száma : 1582
Join date : 2010. Jul. 27.
Age : 27
Tartózkodási hely : Roxfort

Új Előtörténetek - Page 8 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Új Előtörténetek   Új Előtörténetek - Page 8 EmptySzomb. Aug. 07, 2010 12:32 am

[Only mods are allowed to see this image]

Név: Draco Lucius Malfoy
Becenév: Draco
Kor: 18 év
Rangod: Iskola első
Nem: Férfi
Származás: Aranyvérű/Varázsló
Születési idő: 1980. Június. 5
Születési hely: Anglia, London

Család:
Anya: Narcissa Black Malfoy/43 év/Háztartásbeli
Apa: Lucius Malfoy/44 év/Halálfaló
Testvérek: Nincs
Egyéb családtag:
Sirius Black/Elhunyt/Főnix Rendjének a tagja
Regulus Arcturus Black/Elhunyt/Halálfaló
Nymphadora Tonks/Elhunyt/Főnix rendjének a tagja
Bellatrix Black Lestrange/47 év/Halálfaló/
Andromeda Black Tonks/Él/Háztartásbeli
Phineas Nigellus Black/Elhunyt/A Roxfort első Mardekáros igazgatója
Perselus Piton/38 év/ Roxforti tanár, Mardekár-ház vezetője, Ex Halálfaló, (Keresztapa)

Háziállat: Egy bagoly, a neve Démon.

Érdekesség: Keresztnevének (Draco) jelentése Sárkány. A Malfoy név a latin “Malus” (“Rossz”) igéből és a francia “Foy” (“Hit”) szóból származik.

Személyes tárgya: Egy kígyókkal díszített, ezüstből, koboldok keze által készült családi gyűrű, amelynek közepén egy smaragd kő található. Az ékszer a Malfoy családban apáról fiúra száll, ezzel kell eljegyezniük kedvesüket.

Pálcád: Galagonyfa, egyszarvúszőr maggal, Olivander készítette.
Iskolai házad: Mardekár.
Évfolyamod: 7 évfolyam

Előtörténet:
1980. Június 5.-én jött a világra a Malfoy család első gyermekeként, s később sem születtek testvérei. Neveltetése egészen 7 éves koráig édesanyja felügyelete alatt zajlott, aki a legjobb nevelőket hívatta hozzá. Kitanulta az etikett magas iskoláját, majd édesapja vette a gondjaiba. Megtanította miféle kötelességei vannak egy Malfoynak és hogy mindenekelőtt a származás, a rang, a család becsülete áll. Ebben a szellemben nőtt fel az apja irányítása alatt, s közben kvidiccsezni is megtanult.
Az első éve Roxfortban kimondottan érdekesen telt, elvégre már a vonaton suttogták, hogy Harry Potter is megkezdte tanulmányait az iskolában. Később találkoznak is, ám Harry addigra már talált magának barátokat, Hermione és Ron személyében. Ebből kifolyólag a tőle telhető legudvariasabban utasítja vissza a Malfoy által a barátaira tett megjegyzéseit. Ez persze mérhetetlenül sértette Draco büszkeségét s elintézte hogy a fiú innentől kezdve ellenségként tekintsen rá. Ez csak tovább fokozódott, amikor Harryt elsős korában a szabályokkal ellentétben beválogatták a kvidics csapatba. Bosszúból később beárulja Harryéket, hogy azok éjszaka kiszöktek a házirend ellenére Hagridhoz a vadőrhöz, aki titokban egy sárkányt tart. Terve azonban nem sikerül, helyette ő maga is büntetőmunkára kerül a három Griffendélessel.
Draco másodikosként került be házának a csapatába, fogó posztra de nem azért mert annyira jól játszott, hanem mert az apja az egész csapatnak megvásárolta a legújabb versenyseprűket. Itt immár riválisként is, nem cska pusztán ellenségként kerül szembe Harryvel, ám a meccsből vesztesként kerül ki. Amikor év közben megnyílik a Titkok Kamrája Draco reménykedik benne, hogy Hermione is meghal a mondában szereplő szörny által. Ennek hangot is ad, ezért gondolja a három barát, hogy ő lehet Mardekár útódja, azonban később kiderül, hogy tévedtek.
A harmadik évben a Legendás-lények gondozása órákat Hagrid tartja, s már elsőként a Hippogriffel kezd. Harry elsőként kerül az állat elé, és szóról szóra végrehajtja a vadőr utasításait. Ennek nyomán Malfoy azt hiszi neki is könnyen megy, azonban fittyet hány minden intő szóra. Ennek következtében Csikócsőr rátámad és a fiú karja eltörik. Ezt persze nem átallik túljátszani és olyan híreket terjeszt, hogy kis híján elvesztette a karját. Még apját is ráveszi, hogy bíróságra vigye az ügyet, és később ennek nyomán Csikócsőrt halálra ítélik. Hermionét ez a fajta igazságtalanság annyira felbőszítette, hogy amikor a kivégzést mentek végignézni orrba verte Dracot. A fiú és haverjai persze azonnal el is tűntek a helyszínről, de a szőke magában elismerte, hogy Hermione bátor és ez egyszer az életébe kerül majd, elvégre egy Malfoy nem felejt.
A negyedik évben a Trimágus Tusa alatt Alastor Mordon megtanítja neki, hogy nem illik származás alapján megkülönböztetni diáktársait. Egyszerűbben fogalmazva a Dracot rövid időre egy pattogó fehér görénnyé változtatja, hogy nyomatékosítsa a fiúban szavait. Ez persze nem tartja vissza attól hogy a Hugrabugos Cedricnek drukkoljon a Tusa alatt és minden létező szempontból megpróbálja lejáratni Harryt. Később a bálon megdöbbenve konstatálja, hogy példaképe Viktor Krum, a híres Bolgár fogójátékos Hermione Grangerrrel az oldalán nyitja meg a bált.
Az ötödik évében Dolores Umbridge, a minisztérium által kinevezett sötét varázslatok kivédése tanár oldalára áll. Mindezt azért, hogy lejárathassa Harryt és végre ő legyen a jobb. Beáll a Főinspektori különítménybe és le is leplezi a Dumbledore Serege egyik találkozóját a szükség szobájában. Ez persze köszönhető annak, hogy egy hollóhátas lány, Marietta Edgecombe elárulja Harryéket. Őket ugyan elkapják, de Harry és Hermione elcsalják Umbridget a Tiltott Rengetegbe, míg a többiek elkábítják a Különítmény tagjait.
A hatodik év elején Draco immár halálfalók közé való, a sötét jegy ott éktelenkedik bal karján. Úgy tér vissza a Roxfortba, hogy Pansy Parkinson a barátnője és hogy feladatot kapott a nagyúrtól. Ezt persze egyedül Mardekáros társainak mondja el, ám Harry kihallgatja, s ennek következtében Malfoy egy sóbálványátokkal megátkozza és otthagyja a vonaton. A későbbiekben egész évben azon dolgozik, hogy végre hajtsa a feladatát, ami mint később kideül, hogy Dumbledore halálának okozása és hogy Halálfalókat juttasson be az iskolába. Próbálkozik egy megátkozott nyaklánccal, amely azonban egy Griffendéles lányban Ketie Bellben tesz kárt. Majd mérgezett mézborral, amelynek Ron esik áldozatul Lumpsluck professzor szobájban.
A férfi WCben magában beszél, így próbálja levezetni a feszültséget, de Harry kihallgatja és párbajoznak. Harry egy Sectumsepraval súlyosan megsebesíti, de szerencséjére Piton felbukkan és meggyógyítja.
Az év végére lényegében sikerült véghezvinni feladatát és a Szükség szobájában lévő régi Volt-Nincs Szekrényt megjavítva teljesíti a feladat első részét. Dumbledorral nem képes végezni, de lefegyverzi, így kerül hozzá a Pálcák Ura, annak ellenére, hogy Piton oltja ki a férfi életét.
A hetedik részben apjával és anyjával egyaránt megvetik őket a halálfalók és Voldemort is mert, nem tudta tökéletesen teljesíteni a feladatot amit Dracora szabtak.
Eljön a nyár és Malfoy komolyabban is magába néz, akarta ő ezt egyáltalán? Van ő ilyen gonosz? A Malfoyok előkelő, nem pedig gonosz, gyilkos, áruló család! Dumbledoret is sajnálja amiért ezt tette vele, hiszen ő mindenkivel jó volt. Ennek ellenére tudja, hogy innen már nincs visszaút és ezek a gondolatai egyedül a halálba viszik. Így tehát ismét szilárd elhatározással, de nem egyetértéssel áll Voldemort mellé a háború utolsó szakaszában.
A Szükség szobájában próbálja távolt tartani Harryt Hollóháti Heléna diadémjától, azonban a Crak által megidézett Táltostűz nevezetű bűbáj égő pokollá változtatja a helyet, elpusztítva megidézőjét és a diadémot egyaránt. Magát Dracot és az eszméletlen Monstrot Harry menti ki a tűzből, majd azonnal magára is hagyja őket.
Draco elkeseredett próbálkozást tesz Fenrir Greybacknél, hogy valamihez kezdeni tudjon a vérfarkas azonban dühtől elvakultan rátámad. Tőle ismét az arra rohanó Harry menti meg, amit ugyan nem köszön meg, de hálás lesz érte. Elvégre nem volt kötelessége megmenteni, mi több ők ellenségek.
Később a Roxfort ostroma alatt eltűnik és az anyja kétségbeesetten keresni kezdi. Narcissa segít Harrynek, azt mondja Voldemortnak , hogy Harry meghalt, mindezt azért mert Harry a tudtára adja, a fia él.
Voldemort halála után mindenki a nagyteremben ünnepel és siratja a halottaikat, míg Draco a családja körében ül, úgy mintha ezt utoljára tehetné, s anyja ölelése is erről árulkodik. Ez a félelmük azonban később nem válik valóra, mivel sem Luciust, sem Dracot, vagy akár Narcissát nem vonják felelősségre elkövetett bűneik maitt, legalább is hivatalosan.
Mindenki tudja róluk, hogy Voldemort oldalán álltak, így ennek fényében a Malfoy család régi tekintélye megcsorbult. Ezt persze Lucius nehezményezi leginkább. Draco úgy dönt, saját akaratából, hogy utolsó évre visszatér a Roxforba és befejezi tanulmányait.

Jellem:
Tipikus mardekásros. Arisztokrata származása miatt belé nevelték a mugli gyűlöletet. Mivel minden felmenője mardekáros volt így ő is az lett. Az iskolában mindenkit piszkál akit csak lehet, de csak akkor, ha van vele valaki, mint például a két gorillája ahogy mások nevezik Crack és Monstro. Alapjaiban véve gyáva ember és mellé sokszor kétszínű is, ez a háború után valamicskét megváltozik.
A Nagyúr hatalma alatt félelemből belép a halálfalók közé, de azért, hogy meg ússza a Minisztérium felelősségre vonását úgy határozz, hogy kilép tőlük. A háború alatt lezajlott események persze nem változtatták meg gyökeresen a világnézetét, de mély nyomot hagytak benne és rákényszerítették, hogy végiggondolja a dolgokat. Nem lett mugli pártoló, de már nem is szidja őket lépten-nyomon. Büszkesége és makacssága sokszor sodorja bajba.

Kinézet: Magas nyúlánk teste van, de szálkásan izmos, nem gyenge. Félhosszú tejföl szőke haja és köd szürke szemei vannak. Arcvonásai teljesen arisztokratikusak.

Gyűrű:
[Only mods are allowed to see this image]

Bagoly:
[Only mods are allowed to see this image]
Vissza az elejére Go down
Hermione Malfoy
Admin/Bűbájtan Tanár/Hollóhát Ház Feje
Hermione Malfoy

Iskolai Házad : Griffendél
Hozzászólások száma : 5018
Join date : 2010. Jul. 02.
Age : 28
Tartózkodási hely : Roxfort

Új Előtörténetek - Page 8 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Új Előtörténetek   Új Előtörténetek - Page 8 EmptySzomb. Aug. 07, 2010 12:30 am

McGalagony professzor üdvözlöm körünkben Smile
Elfogadva!

_________________
[Only mods are allowed to see this link]
[Only mods are allowed to see this link]
[Only mods are allowed to see this link]
Magyar mennydörgő By: Ginny
Majdnem Mrs. Malfoy By: Ginny
A leendő Mrs. Malfoy By: Kanapé mögött bujkáló após
[Only mods are allowed to see this image]
Vissza az elejére Go down
Minerva McGalagony
Igazgatóhelyettes/Griffendél Ház Feje/Mentor
Minerva McGalagony

Iskolai Házad : Griffendél
Hozzászólások száma : 142
Join date : 2010. Aug. 04.

Új Előtörténetek - Page 8 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Új Előtörténetek   Új Előtörténetek - Page 8 EmptyPént. Aug. 06, 2010 10:05 pm

[Only mods are allowed to see this image]

Név: Minerva McGalagony
Becenév: Minnie
Kor: 73 éves
Rangod: Tanár
Nem:
Származás: Félvér/Boszorkány
Születési idő: 1925.10.04
Születési hely: Ismeretlen.

Család: Nincs
Anya: Mugli/Ismeretlen.
Apa: Aranyvérű/Ismeretlen.
Testvérek: Nincs
Egyéb családtag: Nincs
Háziállat: Nincs

Mikor volt az első átalakulásod: Valamikor 20 évei elején.
Érdekesség: Kortársai közül ő az egyike azon ritka embereknek akik bejegyzett animágusok. Macskává képes átalakulni.
Személyes tárgya: Ugyan az iskola tulajdona, de az ő birtokában van az időnyerő készülék.
Pálcád: Nincs adat róla.
Iskolai házad: Griffendél volt.


Előtörténet:
1925. Oktober 4.-én születtem. Félvér vagyok, apám aki aranyvérű családjának utolsó férfi leszármazottja nem arra tanított, hogy megkülönböztessem a származásokat. Ő maga tudta, hogy a családja jóformán kihal vele együtt mivel mugli nőt vett feleségül, őt nem tagadták ki mivel már nem volt élő családtag. A McGalagony név már senkinek nem mond semmit a varázsvilágban.
Soha nem okozott gondot anyámnak, hogy a varázsvilágban él és mindenki elfogadta őt ami azért különleges mert abban az időben ez szokatlan volt, hogy egy varázstalan ember a varázsvilágban éljen. 11 évesen megkaptam a levelemet Roxfortból, ahol akkor Albus Dumbledore volt az átváltoztatástan tanár. Ő volt az aki megszerettette velem a tantárgyat. Az iskola elvégzése után a Mágiaügyi Minisztériumnak segítettem felkutatni a még bejegyzetlen animágusokat és én is kísérleteztem. Közben persze utazgattam és információkat gyűjtöttem az animágiáról. Férjhez soha nem mentem, mert mikor lett volna lehetőségem akkor a karrierem érdekelt utána pedig a tanári életembe nem fért bele.
1957.-ben kezdtem el itt dolgozni a Roxfortban mint Átváltoztatástan tanár mivel Dumbledore akkor már igazgató volt és én lettem a Griffendél ház feje is. Majd pár év elteltével igazgatóhelyettessé váltam és néhányszor voltam rövid ideig igazgató is. Nagyon sok mindenben segítettem Albusnak, mint például mikor a Tudjukki megölte Harry Potter szüleit akkor az én feladatom volt megfigyelni a környéket ahova az igazgató a kis Harryt vinni akarta és vitte is.
A Főnix Rendjéhez én is csatlakoztam Tudjukki elleni harcban és mikor Ő eltűnt akkor mindenki fellélegzett, csak Albus tudta, hogy nem ért véget minden.
Először akkor lettem igazgató mikor a Titkok Kamrája újra ki nyílt és Albust eltávolították az iskolából. Aztán pár évvel később mikor Perselus Piton az ő kérésére kimondta rá a halálos átkot, és persze a végső csat után mikor Piton úgymond elmenekült. Ma már persze tudom mit miért tett Perselus és hősiesebb volt bármelyik Griffendélesnél. Jelenleg még mindig én vagyok az igazgató és a Minisztérium döntése alapján én is maradok egy darabig. Jó bő egy hónap múlva újra szeptember lesz és még nekem össze kell szednem az iskolát mivel a végső harc színhelye a kastély volt és ami épp megmaradt belőle az még nem alkalmas tanításra.

Jellem:
Szigorú, de igazságos. Sokan Perselus Pitonhoz hasonlítják vele ellentétben viszont neki van humora és nem kivételezik a saját házának diákjaival. A nőkhöz méltóan ő is nagyon szeret pletykálkodni és akik ebben a segítségére vannak azok Madame Pompfrey és Bimba Professzor. Származását sokra tartja mindig van rajta valami skót kockás ruhanemű. Dumbledore-ral ellentétben nem tudja olyan könnyen venni a dolgokat mint a hajdani igazgató.

Kinézet:
Hajam színe fekete, ami most már kezd őszbe átmenni és mindig kontyba hordom. Szem szín zöld. Átlagos magasságú és mindig van rajta valami skót kockás, ami tökéletesen passzol az egyéniségéhez. Átváltozva egy szürke macskának néz ki akinek legfőbb ismertető jele a szem körüli nagy karikák.
Vissza az elejére Go down
Lisa Turpin
Jóslástan Tanárnő
Lisa Turpin

Iskolai Házad : Hollóhát
Hozzászólások száma : 331
Join date : 2010. Jul. 26.
Tartózkodási hely : Roxfort

Új Előtörténetek - Page 8 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Új Előtörténetek   Új Előtörténetek - Page 8 EmptyHétf. Aug. 02, 2010 8:56 pm

Köszönöm Smile
Vissza az elejére Go down
Hermione Malfoy
Admin/Bűbájtan Tanár/Hollóhát Ház Feje
Hermione Malfoy

Iskolai Házad : Griffendél
Hozzászólások száma : 5018
Join date : 2010. Jul. 02.
Age : 28
Tartózkodási hely : Roxfort

Új Előtörténetek - Page 8 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Új Előtörténetek   Új Előtörténetek - Page 8 EmptyHétf. Aug. 02, 2010 10:03 am

Lisa köszönöm a javítást. Elfogadva!
Kellemes játékot Smile

_________________
[Only mods are allowed to see this link]
[Only mods are allowed to see this link]
[Only mods are allowed to see this link]
Magyar mennydörgő By: Ginny
Majdnem Mrs. Malfoy By: Ginny
A leendő Mrs. Malfoy By: Kanapé mögött bujkáló após
[Only mods are allowed to see this image]
Vissza az elejére Go down
Hermione Malfoy
Admin/Bűbájtan Tanár/Hollóhát Ház Feje
Hermione Malfoy

Iskolai Házad : Griffendél
Hozzászólások száma : 5018
Join date : 2010. Jul. 02.
Age : 28
Tartózkodási hely : Roxfort

Új Előtörténetek - Page 8 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Új Előtörténetek   Új Előtörténetek - Page 8 EmptyPént. Júl. 30, 2010 8:45 am

Köszönöm a javítást Ginny, elfogadva!
Kellemes játékot Smile

_________________
[Only mods are allowed to see this link]
[Only mods are allowed to see this link]
[Only mods are allowed to see this link]
Magyar mennydörgő By: Ginny
Majdnem Mrs. Malfoy By: Ginny
A leendő Mrs. Malfoy By: Kanapé mögött bujkáló após
[Only mods are allowed to see this image]
Vissza az elejére Go down
Hermione Malfoy
Admin/Bűbájtan Tanár/Hollóhát Ház Feje
Hermione Malfoy

Iskolai Házad : Griffendél
Hozzászólások száma : 5018
Join date : 2010. Jul. 02.
Age : 28
Tartózkodási hely : Roxfort

Új Előtörténetek - Page 8 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Új Előtörténetek   Új Előtörténetek - Page 8 EmptyCsüt. Júl. 29, 2010 4:48 pm

Ginny ment egy PÜ.

_________________
[Only mods are allowed to see this link]
[Only mods are allowed to see this link]
[Only mods are allowed to see this link]
Magyar mennydörgő By: Ginny
Majdnem Mrs. Malfoy By: Ginny
A leendő Mrs. Malfoy By: Kanapé mögött bujkáló após
[Only mods are allowed to see this image]
Vissza az elejére Go down
Ginny Weasley
Boszorkány/Moderátor
Ginny Weasley

Iskolai Házad : Griffendél
Hozzászólások száma : 3608
Join date : 2010. Jul. 14.
Age : 23
Tartózkodási hely : Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola & Odú

Új Előtörténetek - Page 8 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Új Előtörténetek   Új Előtörténetek - Page 8 EmptyCsüt. Júl. 29, 2010 8:00 am

[Only mods are allowed to see this image]

Név: Ginevra Molly Weasley
Becenév: Ginny, Gin
Kor: 17 éves
Rangod: Diák
Nem:
Származás: Aranyvérű
Születési idő: 1981. augusztus 11.
Születési hely: Widra St. Capdell, London, Anglia

Család:
Anya: Molly Weasley / született: Molly Prewett / - 46 éves - munkanélküli
Apa: Arthur Percival Weasley – 48 éves – minisztériumi alkalmazott
Testvérek: ° William Arthur „Bill” Weasley – 28 éves
° Charlie Weasley - 26 éves
° Percival „ Percy” Ignatus Weasley – 24 éves
° Fred Weasley – 22 éves
° George Weasley – 22 éves
° Ronald Bilius „Ron” Weasley – 18 éves
Egyéb családtag: Muriel Prewett / nagynéném / – 107 éves – nyugdíjazott
Fleur Delacour - sógornő
Háziállat: nincs


Érdekesség: Remekül értek a Rémdenevér rontáshoz.
Személyes tárgya: Van egy nyakláncom amit még a születésemkor kaptam, benne a szüleim miniatűr fotojával.

Pálcád: 11,5 hüvelyk, mogyorófa, egyszarvúszőr a magja
Iskolai házad: Griffendél
Évfolyamod: hetedik

Előtörténet:
Mielőtt belevágok megkérem a 13-as számú Nimbus 2001-es kazdáját, hogy álljon el a jelenlegi parkolóhelyéről, mert az hintók számára lett fenntartva, köszönöm!

Na, neeem … csak vicceltem! Igazából jobb szeretném azonnal a történettel kezdeni, hogy gyorsan túl legyünk rajta. Nem igazán szeretek magamról beszélni, ezúttal is csak azért teszek kivételt, mert muszáj.
Nos …
A nevem Ginevra Molly Weasley, a Weasley-család hetedik gyermekeként jöttem világra, generációk óta az első nőneműként, ami közel sem akkora kaland, mint amilyennek sokan gondolják! De erről majd később.
A Ginevra nevet Arthur király feleségéről kaptam, aki Lancelot lovaggal megszökött az udvarból, második keresztnevem pedig édesanyám után ragadt rám. Widra St. Capdellben, egy brit városkában jöttem világra, ami évszázadok óta elismert szálláshelye és otthona sok neves varázsló családnak. Mi is – mint aranyvérűek – ebbe a rétegbe tartozunk.
Megszületni nem volt kihívás, túlélni annál inkább! Hogy miért? Nos, ha az embernek hat tűzről pattant bátyja van, nem kell hozzá sok, hogy megtanulja hol lakik Merlin! A nálam egy évvel idősebb Ron még nem okozott sok galibát, viszont ikerbátyáim, az akkor három éves Fred és George már potenciális veszélyforrást jelentettek! Mikor még járni sem tudtam nem egyszer elő fordult, hogy felültettek maguk elé a játékseprűikre, amik ugyan nem voltak igaziak, de repülni azt tudtak vele, tehát a célnak épp megfelelt. Már nem emlékszem, mi történt, de egyszer Anyu olyan dühös lett rájuk, amiért felvittek, hogy elvette a seprűiket és szobafogságra ítélte a fiúkat.
Billről, Charlie-ról és Percyről egy ilyen vagy ehhez hasonló emlékem sincs. Ők mindig jó fiúk voltak, az más kérdés, hogy mostanában mindhárman más irányba húznak. De lépjünk tovább …
Kislányként, mikor Bill először szállt fel a Roxfort Express-re, merő áhítattal figyeltem őt. Már akkor eldöntöttem, ha törik, ha szakad én is roxfortos diák leszek, amint betöltöm a tizenegyet!
Hála Merlinnek, más választásom nem is lett volna!
Az évek során – amíg még nem csináltam mást, csak otthon ültem – megedződtem a bátyáim nyomása alatt. Fred és George különféle csínyekkel zaklattak tíz éven át, néha még a mugli praktikáktól sem riadtak vissza. Őszinte sajnálatomra.
Csak párat hadd említsek a „merényletek” közül: rágót ragasztottak a hajamba, mikor négy éves lettem, meztelencsigává változtatták a plüsslovamat, mikor betöltöttem a hatot, rám uszították a kertitörpéinket Halloween éjszakáján. És így tovább, tovább. Azonban én – bár ez valószínűleg nem volt jó ötlet – nem hagytam magam, gátlástalanul megpróbáltam megtorolni a tetteiket. Végül csak a rágós viccet sikerült vissza adnom nekik azzal, hogy pókot raktam mindkettejük párnája alá. Nem volt nehéz dolgom, négy évesen még semmitől nem írtóztam, ráadásul a pókok Charlie bátyám idomított állatkái voltak, tehát tették, amit mondtam nekik. Azt azért tisztázzuk, én sosem voltam bosszúszomjas, sosem hecceltem ok nélkül a testvéreimet, de volt egy határ, amit az ikrek átléptek és amit nem hagyhattam szó nélkül!
Na, de haladjunk tovább, mert még rengeteg mesélni valóm van.

Az élet, amit addig a bizonyos 1991. augusztus 11-éig éltem, gyökerestül megváltozott a fent említett napon. Én is kézhez kaptam azt a bizonyos levelet, amit hatan már kiérdemeltek előttem, ám én addig csak álmodtam róla.
Máig emlékszem, milyen boldog voltam, mikor reggel leballagtam a hosszú, nyikorgós falépcsőn és a konyhában ráakadtam a borítékra, benne a szokásos értesítésekkel! Csodás pár pillanat volt ez, utána napokig le sem bírtam tenni az irományt; úgy mászkáltam a házban, mint egy kopogószellem, a családom mást sem hallott tőlem csak izgatott sikongatást, esetenként pár „Megyek a Roxfortba!” típusú mondattal megbolondítva. Azt hiszem, rendesen kikészültek tőlem, mert elég kiállhatatlan voltam …
Pár nappal az évnyitó előtt érkezett hozzánk Harry Potter, akit a troll agyú bátyáim megszöktettek a mugli rokonaitól az életük kockáztatásával. Titokban elcsíptem pár szót a tervből, de nem mertem szólni anyának, mert – bármennyire is elegem van néha a fiúkból – attól még nagyon szeretem őket, ahogy már akkor is. Viszont elég váratlanul ért, mikor reggel egy fővel többen foglaltak helyet az asztalnál.
Természetesen mindent tudtam már abban az időben is Harry Potter legendájáról, a hőstettről, amit egyszerű csecsemőként vitt véghez, és – mit tagadjam? – mélységesen csodáltam Őt érte. Mondhatni gyerekes, de hamisítatlanul őszinte rajongással figyeltem minden mozdulatát; nem volt nálam boldogabb diák, mikor szeptember elsején mind, együtt indultunk el a Roxfort Expresshez.
Azonban miután a vonat elindult tudatosult csak bennem, hogy Harry és Ron nincsenek sehol! Mindenkit végig kérdeztem, de senki nem látta őket. Ezért Freddel és George-dzsal töltöttem a több, mint hat órás utat – Percy roppant fontos emberként ahelyett, hogy velünk lett volna fel s alá járkált a folyosón.
A megérkezés pillanatában még mindig aggasztott a két fiú távolléte, ám ez az érzés kénytelen volt helyet szorítani maga mellett egy másiknak: az izgalomnak. Ismét.
Első ízben belépni a Roxfort kapuján varázslatos élmény volt! Semmihez sem hasonlítható, megrészegítő.
A bátyáimtól már nem egy történetet hallottam az iskoláról, de teljes valójában még nem láttam.
A fent említett izgalom már minden ízemet átjárta, mire a beosztási ceremónia elkezdődött. Bár Fred és George mindig riogattak, hogy párbajoznom kell majd, én sosem hittem nekik, és – mint később kiderült – jogosan. A Teszlek Süveg felhúzása nem volt nehéz feladat, sőt! Még élveztem is, ahogy a fülembe motyogott …
Végül a Griffendél ház tagja lettem, mint családomból mindenki nemzedékek óta!


Az év első negyede zavartalanul telt, szinte már túl csendesen. Továbbra is figyeltem Harryt, bár csak a távolból, és ha a pillantásunk véletlenül találkozott azonnal lesütöttem a szemem. Viszont ennek ellenére remekül éreztem magam a Roxfort falai közt!
Legjobban a Sötét Varázslatok Kivédése, a bűbájtan és az átváltoztatástan tetszett, a többiek mind nagyon rendesen viselkedtek és mindenben segítettek, ha elakadtam.
Azonban egy nap a kezembe akadt egy fekete bőr kötéses könyvecske, ami mindent megváltoztatott …
Az ártalmatlannak tűnő könyvecske, m int később kiderült, egy napló volt. A bájitaltan tankönyvemből esett ki az óra után. Egy betűt sem írtak bele, egyedül a hátuljába gravírozott név jelezte, kié vagy kié volt : Tom Rowle Denem.
Még sosem hallottam sehol az előtt ezt a nevet, de eltettem a naplót, puszta kíváncsiságból. Akkor este került addig üres lapjaira az első bejegyzésem.

„ A nevem Ginny Weasley.”

És a napló – legnagyobb megdöbbenésemre – válaszolt!

„ Szervusz, Ginny;
Én Tom Rowle Denem vagyok!”


Itt kezdődött az egész …
Hosszú hónapokon át írtam a lapokon, a képzelet világában létező idegennek; megosztottam vele legféltettebb titkaimat. Hogy útálom a bájitaltant, hogy mindig szomorú leszek, ha Fred és George piszkálnak és azt is, mennyire csodálom Harry Pottert! Ez utóbbi nagyon érdekelte Tomot, szinte állandóan erről beszéltünk. Folyton kérdezgetett, leginkább Harryről. Például az jelleméről, a sebhelyéről és megkért, meséljem el neki a történetét. Én pedig készségesen meséltem, mindent amit tudtam a legendáról és a „Kis Túlélő” – ről.
Idővel azonban félni kezdtem a naplótól és a benne lakó ismerős ismeretlentől. Hosszú órák eseményei maradtak ki, s mikor ezt Tomnak elmondtam Ő csak ennyit írt vissza : „Biztosan fáradt voltál!” vagy pedig „Talán többet kéne pihenned, Ginny!” .
Ám egyszer csak történt valami, amire senki nem számított. Argus Frics macskáját kővé dermesztette egy titokzatos Szörnyeteg; s ezzel egy időben egy vérrel írt felirat jelent meg a harmadik emeleten. Mardekár utódja üzent az iskolának!
Az nap a következő bejegyzés került a könyvbe: „Tom, nem tudom, mi történik velem! Ma kővé dermesztettek egy macskát és fogalmam sincs hol voltam akkor! Ráadásul a kezem csupa vér …”
Ilyen és ehhez hasonló értetlen monológok követték egymást napról-napra. Idő közben kővé dermedt Justin Fintch-Flechley, egy másodikos hugrabugos, ahogy Félig Fej Nélküli Nick is, a Griffendél ház kísértete. Egyre jobban összekuszálódtak a dolgok, én pedig hamarosan azon kaptam magam, hogy gyenge lettem. Az órákat alig bírtam átvészelni ébren, mindig az ájulás kerülgetett, ezen kívül rengeteget sírtam.
A kedélyállapotomon az sem javított, hogy a bátyám és Harry barátja, Hermione Granger Penelope Clearwaterrel együtt áldozatául esett a Szörnyetegnek. Bennem pedig a tragédia után megfogalmazódott a kérdés, talán én gyilkolom a diákokat?
Amint tudtam, a WC-be hajítottam az átkozott könyvet, de nem szabadulhattam meg tőle. Mikor másnap megpillantottam Harrynél, nagyon megijedtem. Még az utolsó merénylet előtt vissza loptam tőle, csak, hogy ne essen bántódása. Így a könyv ismét az én birtokomba került.
A legszörnyűbb rész csak ezután következett.
Tom megparancsolta, hogy írjam meg a búcsúlevelem, majd – miután a falra is megfogalmaztam az üzenetet – leirányított a Titkok Kamrájába. Oda lent egyszer csak kilépett a naplóból. És a következő pillanatban elsötétült a világ …
Úgy tűnt, mintha csak másodpercek teltek volna el az ájulás és az ébredés közt. De magamhoz tértem. Ám akkor már sehol nem láttam Tomot. Az első, akit megpillantottam Harry volt. S engem a látványára megmagyarázhatatlan nyugalom töltött el, amolyan első reakcióként. Mert ha Ő ott van, minden rendben …
Viszont alig néhány pillanat múlva kiderült, hogy még sem minden a terv szerint alakult. Neki már csak percei voltak hátra, a kezei közt pedig ott feküdt Tom Denem átszúrt naplója ; lapjai közül hosszú tintapatak szivárgott, akár a vér.
Azonban végül – hála Dumbledore proffeszor madarának, Fawkesnak – minden jóra fordult. Mint a mesében!
Az év végén már Harryvel, Ronnal, Hermionével és az ikrekkel zötykölődtem haza felé …

A második tanév sem indult zökkenő mentesen, bár ezúttal volt mit mesélni. A szünetben ugyanis Egyiptomba látogatott az egész család, ami egy nagyon vicces és tanulságos nyaralás volt! Lényegében azért, mert az ikrek megpróbálták Percyt bezárni a Királyok Völgyében Tutanhamon piramisába, de Anya – sajnos – megakadályozta őket. Viszont ennek ellenére én nagyon jól éreztem magam, sok új élménnyel gazdagodtam a Roxfort Express indulására.
Ám közben itthon, Londonban sem állt meg az élet. Mikor a nyaralásból haza tértünk egy igen kellemetlen hír fogadott minket, amiért Apának azonnal munkába kellett állnia. Sirius Black, a hírhedt tömeggyilkos megszökött az Azkabanból, ahonnan még senki nem jutott ki! A hír természetesen nagy port kavart mindenütt, a 9 és ¾-ik vágányon már mindenki erről beszélt. Az utazás alatt nem különben.
Ám az a bizonyos utazás sokkal vérfagyasztóbb volt, mint azt az indulás pillanatában bárki is gondolta volna. Ugyanis pár órával az után, hogy a Roxfort Express neki vágott a tenger szerűen körénk fonódó zöldövezetnek, hangos csörömpöléssel megállt. Hideg lett; szívbe markoló fagy járta át a szerelvényt. Senki nem látott semmit. Egészen addig míg kinyílt a kupénk ajtaja és belebegett rajta valami, aminél borzasztóbbat még sosem láttam. A Baziliskus jámbor házi kedvencnek tűnt a lény mellett, ami hosszú, karmos kezével olyan volt, mintha egy rémálomból lépett volna elő! Az arcát nem láttam, bár nem is tudom volt-e egyáltalán neki.
Mikor fölénk magasodott az addig is fagyos levegőbe hirtelen szomorúság szivárgott ezernyi negatív érzéssel. Aztán már vége is volt!
Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan is távozott, de a diákok a kis közjáték után már nem csak Sirius Blackről suttogtak.
A vacsoránál találkoztam másodszor Ronnal, Harryvel és Hermionével. Valami olyasmiről beszéltek, hogy Harry elájult a vonaton, és szóba került egy állítólagos új tanár is, R. J. Lupin proffeszor, aki elűzte az ott tanyázó dementort.
Mint később kiderült, Lupin proffeszor SVK tanári állást vállalt a Roxfortban, amit biztosan nem tett volna – szerintem – ha tudja, milyen Sötét Varázslatok Kivédése tanáraink voltak eddig!
Na, de ez már veszett seprű nyele …

Azt hiszem, az év többi része is hasonlóan furcsán telt.
Én személy szerint gyűlöltem a dementorokat, mert az első évem borongós hangulatát juttatták eszembe. Közelebbi kapcsolatba – merlinnek hála! – egyikükkel sem kerültem.
A dolgok akkor bolydultak fel igazán, mikor Sirius Black behatolt a kastélyba! A többiek pánikba estek, nem tagadom, én is megrémültem. A Kövér Dáma megcsonkított portréja még hosszú hetekig üresen állt, – a Dáma nem volt hajlandó újra szolgálatba állni – aztán a tanárok kijelölték a helyettesét. Nos, nem volt a legjobb választás, mivel a Lovag szinte minden nap más jelszót talált ki, így képtelenség volt az összeset fejben tartani. Neville végül összeírta a szavakat egy papírra, amit később el is veszített. Nagyon sajnáltam őt, mert utána napokig mindenki ujjal mutogatott rá.
Na, de térjünk csak vissza az eredeti témához!
Igen, Black immár hivatalosan is bejutott a Roxfort falai közé. A tanárok mindenkit óvatosságra intettek, Harry pedig valamiért kezdett furcsán viselkedni. Nem mintha nem aggódtam volna már érte így is eléggé. A hármas fogatot csak a klubhelységben láttam, viszont ott sem tűntek túl jókedvűeknek. Tudtam, éreztem, hogy titkolnak valamit, de nem akartam rákérdezni, mert udvariatlanságnak éreztem.
Két nagyon erős emlék maradt meg bennem abból az évből.
Az első az, ahogy Harry ötven méteres magasságból, seprűjét vesztve zuhan lefelé a Griffendél Hugrabug elleni meccsén.
A másik pedig a bátyám, Ron, amint begipszelt lábbal fekszik, miközben Madam Pomfrey pótcsont-rapidot tölt a poharába. Ugye, milyen érdekes? Elég gyakori vendég voltam a gyengélkedőn …

Az év végére persze minden visszarázódott a régi kerékvágásba.
Azonban – bár mily’ meglepő – ez a nyár még tartogatott meglepetést!
Apa szerzett jegyeket a 823. alkalommal megrendezett Kviddics Világkupára! Anya nem akart eljönni, viszont Harry – legnagyobb örömömre – csatlakozott hozzánk, s így heten vágtunk neki a kalandnak. Egy rossz bakancs repített minket a döntő helyszínére, miután Widra St. Capdellben még két emberrel bővült a társaság: velünk tartott Amos Diggory és a fia, Cedric is, akit már látásból jól ismertem az iskolából.
A döntő remekül sikert, nyertek az írek, de Victor Krum elkapta a cikeszt, ezzel kivívva a nézők csodálatát. Ám az ünneplést el kellett halasztani!
Hogy miért? Halálfalók jöttek, meggyalázták a tudattalan muglikat, fekete árnyékot bocsátottak az amúgy felhőtlenül boldog szurkolókra! Menekültünk; nem tehettünk mást. Apa engem Fredre és George-ra bízott, akik még épp időben megtalálták a létrehozott Zsupszkulcsok egyikét, s így rövid úton kikecmeregtünk a rémálomból.
Harry, Ron, Hermione és Apa csak később érkeztek haza. Egyikük sem mondott semmit, csak Apából sikerült kihúznom valamennyi információt. Azt mondta, egy ismeretlen felküldte a Sötét jegyet és Mr. Kupor házimanóját, Winckie-t gyanúsítják. Azt a döbbenetet, ami akkor átjárt, képtelenség volna szavakba önteni.
A Roxfortba érkezésünkkor már kicsit nyugodtabb voltam, mert mindenki azt szajkózta, hogy „Nincs a Roxfortnál biztonságosabb hely, mert ott van Dumbledore!” . Én szerettem volna hinni ebben, komolyan! De … a dolgok nagyon összekuszálódtak. Ezen a tényen pedig az sem segített, hogy abban az évben a Roxfort adott otthont egy legendás eseménynek, a Trimágus Tusának!
A Tusáról annyit kellett tudni, hogy három varázsló iskola mérte benne össze az erejét nemzedékek óta, különböző mágikus próbákon, s az egyes iskolákat egy kiválasztott bajnok képviselte. Na és, ki rostálta ki azt a három szencsés-szerencsétlen diákot? A Tűz Serlege, ami egy rendkívüli erejű mágikus tárgy. A Tusa idejére a Roxfortba hozatták a Minisztériumból.
A Durmstrang bajnoka Victor Krum lett, a Beauxbatonsok közül pedig Fleur Delacourt választották. A Roxfort azonban – ha akaratlanul is – megint duplázott. Két bajnokunk lett, két diákunkat választotta a Serleg: Cedric Diggoryt és Harryt! Bizony, Harry Potter lett a Trimágus Tusa negyedik bajnoka!
Nem tudtam, hogyan kerülhetett Harry neve a Serlegbe, de sosem kételkedtem abban, hogy igazat mond. Nem dobhatta be Ő maga! Viszont erről nem volt mindenki úgy meggyőződve, mint én. Ron például – legjobb baráthoz méltatlanul – megharagudott rá valami olyanért, amit nem is követett el.
Eközben pedig Harry egymás után nézett szembe a nagyobbnál nagyobb veszélyekkel, támogatás nélkül. Távolról figyeltem Őt, sokszor beszéltem Ronnal is a dologról, hogy ugyan, ne legyen már ilyen troll! De Ron nem adta be a derekát. Miért is tette volna? Nem szokása.
A fiúk csak az első próba után békültek ki, s így szépen-lassan mindenki kezdte a bizalmába fogadni Harryt. Ismét.
Ebben az évben kezdtem egyre különösebben érezni Cho Chang iránt. Fogalmam sincs, miért, de irritált az a lány. Többször eljátszottam a gondolattal, hogy csak úgy, viccből megátkozom. Aztán – persze nem tettem meg, de ez végül is nem baj, ugye? Ugye?
A Karácsonyi Bálra – ami hagyományosan a Tusa része a legelső verseny óta – Neville Longbottommal mentem, bár csak azért, hogy bejuthassak, mert még fiatal voltam hozzá. Azóta Neville-lel jó barátok lettünk, Ő is tagja a DS-nek, amiről majd később beszélek …
Az öröm azonban hamar elpárolgott, mert a gondtalan szórakozásra rányomta a bélyeget a harmadik próba. Mordon proffeszor – aki egész évben a Sötét Varázslatok Kivédését tanította az iskolában – bevitte a Trimágus Kupát egy nagy labirintusba és elrejtette. Hogy hova azt csak Ő tudta. A bajnokoknak pedig meg kellett keresniük a Kupát, de úgy, hogy közben el ne veszítsék önmagukat. A labirintusba négy ifjú, tehetséges varázsló lépett be, négyen jöttek ki, ám ez csak egy hajszálon múllott!
Máig nem tudja senki biztosan, mi történt odabent. Egy embert kivéve. Harry visszahozta a meggyengült Cedric testét Amos Diggorynak; azt a borzalmas pár pillanatot sosem fogom elfelejteni. Harry azt mondta, hogy Ő-Akit-Nem-Nevezünk-Nevén visszatért! Hogy újra él!
Hogy a kupa Zsupszkulcs volt, hogy Cedric felajánlotta neki azért, mert megmentette őt a labirintusban rejtőző Ördöghuroktól! Hogy Harry találkozott egy temetőben Tudjukkivel, s hogy a találkozást a hamis Alastor Mordon tervelte ki. Az áltanár, mint később kiderült, egy szökött azkabani rab volt, akit a lelepleződése után ismét bebörtönöztek.
Ám ez akkor már senkit nem érdekelt. Minden ember valami egészen mással volt elfoglalva. Harry szavaival. Azzal, hogy Tudjukki visszatért!

A Minisztrérium nem volt hajlandó tudomást venni a nyilvánvaló tényekről. Cornelius Caramel árnyékok mögé bújt, megfertőzte a társadalmat azzal a tévhittel, hogy Dumbledore megtébolyodott, Harry pedig nem más, mint egy hazug varázslóinas, akinél az utóbbi időben kezdtek jelentkezni a feltűnési viszketegség jelei …
Mire visszatértem negyedszerre is a Roxfortba már szaporán cikkezett a Reggeli Próféta a fent említett tényként kezelt dolgokról. Többek közt arról is írtak, hogy Sirius Black - akinek ártatlanságát még mindig nem ismerték el – egy mágikus rockbanda énekese! Ilyen trollságokat még életemben nem olvastam abban a lapban!
Sirius – akinél a szünetet is töltöttük a Rend többi tagjával a Grimmauld tér 12-es szám alatt – már több hónapja amolyan házi őrizetben volt, Dumbledore utasítására. Pedig titokban még a Roxfort Expresshez is kikísért minket az indulás napján. Előtte Anya csúnyán összeveszett vele azon, hogy Harry gyerek-e még vagy sem. Nos, erről mindenkinek sajátos, egyéni véleménye volt az iskolában is.
A változatosság kedvéért most is két részre oszlott a társaság. Voltak, akik hittek Harrynek és Dembledore-nak, meg persze olyanok is, akik az egészet mesének tartották. Sajnos az utóbbiak többséget élveztek.
És – mintha nem lett volna még elég bajunk – a Minisztérium egy új, Caramel által kijelölt SVK tanárt küldött a nyakunkra, Dolores Jane Umbridge személyében. Attól a nőtől az első naptól fogva rázott a hideg! Gonosz, felfuvalkodott banya! Nem tanított meg minket védekezni, ahogyan a vizsga anyagra sem! Ráadásul csak elméletbeli oktatást tartott az óráin, a pálcáink mindig a táskáinkban végezték. Sajnáltam Harryéket, akiknek ebben az évben kellett letenniük az RBF-eket. Nem lehetett könnyű egy ilyen tanár mellett.
Ebben az évben alapult Dumbledore Serege, rövidítve a DS. Egy titkos társaság, ami először csak maroknyi emberből állt, ám ahogy Umbridge zsarnoksága nagyobb helyet kapott az iskolában, a létszámunk vele nőtt. A csoport minden tagja Harrytől tanulta azt, amit a SVK órákon a banya nem tanított meg. Mondhatni olyan volt, mint egy korrepetálás.
Ám Umbridge kis csapata, a „Főinspektori Különítmény” végül leleplezett minket. Így mindünkre büntetés várt … volna, ha Hermione és Harry nem csalják el Umbridge-t a Tiltott Rengetegbe, ahonnan csak később, erősen megtépázva került elő. Mi azonban addigra már messze jártunk. A Mágiaügyi Minisztériumba repültünk thesztrálok hátán, hogy megmentsük Siriust, aki Harry látomásában élet-halál harcot vívott Voldemorttal.
Ám a valóság – mint végül kiderült – teljesen másképp festett!
Fondorlatosan oda csaltak minket a Halálfalók, a Sötét Nagyúr kívánságára. Az ok? Egy jóslat volt, amit csak az vehetett le a helyéről, akiről szólt. A gömb titka pedig összekötötte az idők végéig Harry Pottert a néhai Tom Denemmel!
Ott volt minden szökött Halálfaló. Lestrange, Nott, Avery, Roockwood, Runcorn, sőt! Még Mr. Malfoy is!
Végül sikerült megmenekülnünk előlük a Rend segítségével, de ez az akció majdnem Sirius életébe került! Dumbledore végül megmentette, ám csak egy hajszálon múlott az egész.
Harryt pedig nagyon megviselte a katasztrófa. Bár nem is vártam mást, hiszen a történtek mindenkit lesúlytottak. Főleg, mert így már Caramel is belátta: Ő-Akit-Nem-Nevezünk-Nevén valóban ismét köztünk jár!

Caramel helyére az új tanévvel új miniszter is került, Rufus Scrimgeour személyében. Ő – mint régi vágású auror – már inkább „A legjobb védekezés a támadás!” elvét követte.
Dumbledore pedig – aki Umbridge uralma alatt elment – vissza tért az iskolába. Akkor még senki nem tudta, hogy utoljára …
Harry nálunk lakott az Odúban a szünet utolsó pár napján, majd mikor eljött az idő, együtt keltünk útnak a Roxfort felé, mint jól összeszokott társaság. Fred és George eközben befejezték a tanulmányaikat és az Abszol-úton elindították saját vállalkozásukat Weasley Varázsvicc Vállalat néven.
A tanév nagy része eseménytelenül telt, legalábbis számomra. Nem tudtam, Dumbledore miért vette vissza Lumpsluckot, bár semmi kifogásom nem volt a proffeszor ellen. Mondjuk annak nem örültem, hogy innentől Piton tanította a SVK, de hát sötétség nélkül ugye nincs fény?
Egy nap arra lettem figyelmes, hogy Harry és Hermione veszekednek a klubhelységben. Valami könyvről volt szó, legalábbis a szavaikból úgy vettem ki. Hermione el akarta kérni a fiútól a könyvet, de Harry nem adta ki a kezei közül. A vitát én zártam le azzal, hogy Harry háta mögé lopódzva elvettem tőle a régi tankönyvet, majd fellapoztam.
Ez állt benne:

Ez a könyv a Félvér Herceg tulajdona.

Egyikünk sem tudta, ki az a Félvér Herceg így annyiban hagytuk a dolgot. Egy időre.
Az első roxmortsi kimenőnapunk után azonban már valami teljesen más is befurakodott a képbe. Katie Bellnek valaki egy elátkozott láncot adott, s ez a manőver majdnem Katie életébe került! Az esetet követően hetekig feküdt eszméletlenül a gyengélkedőn.
Az egész ügy olyan zavaros volt innentől kezdve. Merényletek százait követték el az iskolán kívül, aurorok őrizték a birtok határait.
És Harry hirtelen a női érdeklődés középpontjába került! Amikor a lány mosdóban egy nap elkaptam pár mondatot Lavender Browntól és Romilda Wayne-től, akik valami szerelmi bájitalról fecsegtek, összeállt a kép! Tulajdonképpen számíthattam volna erre. Bár abban is biztos voltam, hogy a legtöbb boszorkány azért hajt Harryre, mert azt hiszik, Ő a kiválasztott! Ezt már senki nem tudhatja biztosan …
És a dolgok valahogyan mégis jóra fordultak. Egy időre.
Ront beválogatták a Griffendél kviddics csapatába, s bár az egyik merényletnek majdnem áldozatul esett, ez az esemény végre kissé közelebb hozta őt Hermionéhez. Lavender Brown pedig – akivel addig elég erős és folytonos fizikai kontaktusban álltak – kiesett a képből.
Azonban történt valami, ami még ennél is nagyobb örömöt okozott nekem.
Miután Harry is megbizonyosodott arról, hogy a Herceg könyve veszélyes, elvittük elrejteni a Szükség Szobájába, ami egykor a DS edzések helyszíne is volt. Ott csókolt meg először. Arra a pár pillanatra mindig emlékezni fogok. Akor nem létezett a világ, a körülöttünk tornyosuló lim-lomok, az odakint ébredező háború. Akkor csak Ő volt és én!
És – mint a mesékben – a szép, varázslatos időszak itt le is zárult!

A Halálfalók egy este Draco Malfoy segítségével behatoltak a kastélyba, Perselus Piton pedig hivatalosan is az Ő oldalukra állt. S bár mindenki vitézül küzdött volt, akit nem tudtunk megmenteni. Albus Dumbledore proffeszor, a világ egyik legnagyobb varázslója életét vesztette. Egy bizalmasa által!
A temetése gyönyörű, szívszaggató és megrendítő volt. Olyan, amilyen mindenkinek kijárna. Az emlékét pedig örök időkre megőrzi a Varázslóvilág, hogy a mostaniak tovább adhassák unokáiknak. A varázsló emlékét, aki fiaként szerette Harry Pottert …

Azóta megvívtuk a csatát. Sok könny, vér volt ugyan az ára, de Voldemort örökre eltűnt! Hála a Kis Túlélőnek, akiben sosem csalódtunk. Szerintem, én a magam részéről ezután sem fogok …

Jellem: „Ginny okos, vicces, csinos lány.
Csinos lány?
Ja, például szép a bőre …” (Harry Potter & Ron Weasley)
Ezzel mindent el is mondtam, nem? Na jó, akkor neki futok még egyszer, bár már érik a Rémdenevér rontás, szóval …
Mások elmondása szerint kedves, jószívű lány vagyok, aki ennek ellenére elég önálló. Sosem hagytam magam, nem voltam könnyen átejthető, ami nem árt, ha a hat bátyádból legalább öt állandóan borsot akar törni az orrod alá!
Ami a szívemen az legtöbbször a számon is; sosem hallgatom el a véleményemet, még akkor sem, ha az ostor esetleg végül rajtam csattan. Ez pedig, azt hiszem, nem olyan rossz tulajdonság …
Bátor, kissé vadóc fiatal boszorkány vagyok, aki nem riad vissza a kihívásoktól, a kalandoktól sem. Ezért is kerülhettem annak idején a Griffendélbe, amire máig büszke vagyok.
Viszont, aki közelebbről ismer az láthatja, hogy belül érzékeny, olykor sebezhető leányzó vagyok. Senkit nem bántok ok nélkül – ez alól a mardekárosok néha kivételt képeznek. Nem érdekel a vér, a származás, ahogyan a pletykák sem, de ettől függetlenül nem esik jól, ha valami rosszat terjesztenek rólam a hátam mögött.
A barátaimhoz és a családomhoz kötődöm legjobban a világon. Ha róluk van szó, nem ismerek határt. A végsőkig kitartok mellettük! Már tizenegy éves korom óta gyengéd érzelmek fűznek Harry Potterhez …


Kinézet: Valami azt súgja, hogy itt a külsőmről, a ruházatomról kéne beszélnem ... Csak úgy általánosan jó lesz?
Hát, akkor vágjunk bele!
A magasságom a koromhoz mérten tökéletesen átlagos, 166 cm vagyok, ehhez képest 55 kg. Alkatom nőies,mára minden gyerekes vonás kiveszett belőle. A hajam hosszú, egyenes és égővörös. Általában kiengedve hordom, hajpánttal, csattal esetleg hajgumival megbolondítva, de ha kedvem tartja, művészi összevisszaságba rendezem konty formájában. Legkedveltebb copfozási formám a sellőuszony, ami - bár nem megy ripsz-ropsz - mégis tetszetős az eredmény.
Szemeim barnák, erre kár is több szót vesztegetni. Talán még azt említeném meg, hogy ezt a színt – csak úgy, mint a hajszínemet is - Édesapámtól örököltem.
Igazság szerint az évek során azt tapasztaltam, hogy a fiúk, nos ... eléggé központi témaként értékelnek engem. Viszont az én szívem már évek óta csak egy valakiért dobog, aki – remélem – ezzel tisztában is van!
Öltözködésemet tekintve is hasonlóan vidám, ízléses, de visszafogott vagyok.. Még pénzért se vennék fel semmit, amin szőrme van, mert gusztustalannak tartom.
Kiegészítők? Hmm ... vannak családi ékszerek, amit a varázsló lánya köteles ünnepnapokon viselni, de a mindennapokban nem szoktam tele aggatni magam minden félével. Van egy nyakláncom, amit még a születésemkor kaptam ajándékba, a medálja a szüleim miniatűr fotóját rejti, azt szoktam viselni.
Ami a cipőimet illeti, bármi jöhet, ami jól néz ki és emellett hozzám illik. Az öltözködésemet ítélve sosem akartam idősebbnek látszani a koromnál, ami - azt hiszem - elég jó pont.
A hétköznapokon egyszer fekete talárt viselek, m int a többi diák a Griffendél-ház színeiben pompázó nyakkendővel. Tehát iskolai egyenruhát.


A hozzászólást Ginny Weasley összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Júl. 29, 2010 9:30 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Hermione Malfoy
Admin/Bűbájtan Tanár/Hollóhát Ház Feje
Hermione Malfoy

Iskolai Házad : Griffendél
Hozzászólások száma : 5018
Join date : 2010. Jul. 02.
Age : 28
Tartózkodási hely : Roxfort

Új Előtörténetek - Page 8 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Új Előtörténetek   Új Előtörténetek - Page 8 EmptyCsüt. Júl. 29, 2010 4:59 am

Lisa ment egy PÜ

_________________
[Only mods are allowed to see this link]
[Only mods are allowed to see this link]
[Only mods are allowed to see this link]
Magyar mennydörgő By: Ginny
Majdnem Mrs. Malfoy By: Ginny
A leendő Mrs. Malfoy By: Kanapé mögött bujkáló após
[Only mods are allowed to see this image]
Vissza az elejére Go down
Lily Evans Potter
Boszorkány/Mentor
Lily Evans Potter

Iskolai Házad : Griffendél
Hozzászólások száma : 499
Join date : 2010. Jul. 27.

Új Előtörténetek - Page 8 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Új Előtörténetek   Új Előtörténetek - Page 8 EmptySzer. Júl. 28, 2010 10:30 pm

Hermione Granger írta:
Lily, örömmel üdvözöllek nálunk Smile
Elfogadva! Mehetsz is játszani.

Köszönöm szépen, Ms. Granger! Smile
Vissza az elejére Go down
Hermione Malfoy
Admin/Bűbájtan Tanár/Hollóhát Ház Feje
Hermione Malfoy

Iskolai Házad : Griffendél
Hozzászólások száma : 5018
Join date : 2010. Jul. 02.
Age : 28
Tartózkodási hely : Roxfort

Új Előtörténetek - Page 8 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Új Előtörténetek   Új Előtörténetek - Page 8 EmptySzer. Júl. 28, 2010 10:29 pm

Lily, örömmel üdvözöllek nálunk Smile
Elfogadva! Mehetsz is játszani.

_________________
[Only mods are allowed to see this link]
[Only mods are allowed to see this link]
[Only mods are allowed to see this link]
Magyar mennydörgő By: Ginny
Majdnem Mrs. Malfoy By: Ginny
A leendő Mrs. Malfoy By: Kanapé mögött bujkáló após
[Only mods are allowed to see this image]
Vissza az elejére Go down
Hermione Malfoy
Admin/Bűbájtan Tanár/Hollóhát Ház Feje
Hermione Malfoy

Iskolai Házad : Griffendél
Hozzászólások száma : 5018
Join date : 2010. Jul. 02.
Age : 28
Tartózkodási hely : Roxfort

Új Előtörténetek - Page 8 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Új Előtörténetek   Új Előtörténetek - Page 8 EmptyKedd Júl. 27, 2010 9:26 am

Lily ment neked egy PÜ.

_________________
[Only mods are allowed to see this link]
[Only mods are allowed to see this link]
[Only mods are allowed to see this link]
Magyar mennydörgő By: Ginny
Majdnem Mrs. Malfoy By: Ginny
A leendő Mrs. Malfoy By: Kanapé mögött bujkáló após
[Only mods are allowed to see this image]
Vissza az elejére Go down
Lily Evans Potter
Boszorkány/Mentor
Lily Evans Potter

Iskolai Házad : Griffendél
Hozzászólások száma : 499
Join date : 2010. Jul. 27.

Új Előtörténetek - Page 8 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Új Előtörténetek   Új Előtörténetek - Page 8 EmptyKedd Júl. 27, 2010 8:29 am

[Only mods are allowed to see this image]

Név: Lily Evans Potter ( született: Lily Rose Evans )
Becenév: Lily és a leggyakoribb becenevem: Anya
Kor: 38 éves
Rangod: Boszorkány ---> Auror
Nem:
Származás: Mugli születésű
Születési idő: 1960. január 30.
Születési hely: Fonó Sor, London, Anglia

Család:
Anya: Mary Jones - 59 éves - mugli óvónő
Apa: Christian Evans - 61 éves - mugli állatorvos
Testvérek: Petunia Dursley ( született: Petunia Evans ) - 38 éves
Egyéb családtag: A férjem: James Potter - 38 éves - auror
A fiam: Harry James Potter - 18 éves - diák
Háziállat: Volt egy macskánk, még mikor Harry megszületett, aki oda lett, mikor Godric's Hollowból menekültünk. Azóta nem volt több háziállatunk.


Érdekesség: Mikor első ízben érkeztem vissza Roxfortból, még kislányként, Petuniával úgy össze verekedtünk - már nem is emlékszem, mi miatt -, hogy felhasadt a bal szemöldököm. Azóta is egy kis törés emlékeztet benne az incidensre.
Ezen kívül fiatal diákként küldtem egy akváriumot Lumpsluck professzornak, egy aranyhallal, ami később a Frencise nevet kapta.
Személyes tárgya: Van egy nyakláncom, amit még édesanyámtól kaptam sok-sok évvel ezelőtt. Mindig magamnál hordom, ha nem is a nyakamban; az emlékeztet arra, milyen fontos is a család, a szeretet, a megértés.

Pálcád: 11,5 hüvelyk, kényelmesen hajlékony, cseresznyefa és egyszarvúszőr a magja
Iskolai házad: Griffendéles voltam, de már végeztem.


Előtörténet:

Kedves Naplóm!

Igen, tudom, megfogadtam, hogy nem írok beléd többet, mert - emlékszem - azt mondtam, naplót vezetni diáklányos dolog; családanyák nem csinálják! De ma mégsem bírtam megállni, mert bár a lapjaid már évek óta üresek, az idő halad tovább, nekem pedig rengeteg mesélni valóm van ...
Akkor bele is vágok, ha nem baj!
1960. január 30-án születtem a Fonó Soron, ám egy pillanatig sem éltem ott, ugyanis szüleim - Christian és Mary - messzebb laktak, egy barátságos brit kertvárosban. Oda vittek haza a kórházból, a nővéremhez, Petuniához.
A gyermekkorom teljesen átlagosan telt. Óvodába jártam, s bár néha történtek velem furcsa, megmagyarázhatatlan dolgok, ezeket mindenki letudta egy biccentéssel, mondván: majd kinövöm. Azonban míg ez a mondat beválik azoknál akik példának okáért mondjuk örökmozgók vagy sejpítenek, nálam nem vált be. Bennem ugyanis már akkor, alig két-három évesen is sokkal nagyobb erő lakozott; olyan, amit a közönséges halandó fel sem bír fogni. De erre majd visszatérek később.
A nővéremmel, Petuniával, azaz Tuneyval, tökéletes volt köztünk az egyetértés! Két év kor különbség mellett ez - azt hiszem - elvárható is. Amikor alig látszottam ki a földből Ő tanított színezni úgy, hogy ne menjek ki a vonalból, Ő vitt ki délutánonként a közelben álló játszótérre. Nagyon szerettem, olyan akartam lenni, mint Ő! Ő, aki szőke volt és közkeletű, gyermeteg kifejezéssel "nagylányos". Rengeteget segített az édesanyánknak, én pedig álmodozva néztem a jelenetet, miközben azt tervezgettem, ha nagy leszek az én kislányommal is ilyen jól megleszünk majd! Édesapám pedig a férfi ideált képezte az életemben. Az idő folyamán számos családi videó előkerült, ahol még az alig öt éves énem bőszen hangoztatja: ha felnő, olyan férje lesz, mint a Mamának a Papa!
Tehát igazi, idilli családi életünk volt, mondhatom. Az egész mese, játék, móka, kacagás.
Aztán egy napon belépett az életembe Perselus Tobias Piton és mindent a feje tetejére állított!

Úgy emlékszem, 1970. júliusában történt a dolog. Mintha csak tegnap lett volna ...
Tuney-val épp a közeli játszótéren szórakoztunk. Meleg volt, bár már jócskán alkonyodott. A nap épp utolsó, aranyszín sugaraival öntözte meg a tájat, mielőtt eltűnt volna a nyugati horizonton.
Azonban ez nem szegte kedvünket. Épp azon gondolkoztunk, milyen kifogással bírjuk rá a mamát, hogy hadd maradjunk kint még egy kicsit, mikor remek ötletem támadt. Felpattantam a hintára, Tuney mellé és hajtani kezdtem. Őrjítő magasságokba emelkedtem a közönséges játékszerrel, majd mikor elértem a hinta tűrőképességének csúcsát egyszerűen kiugrottam belőle. Irreálisan sokáig lebegtem oda fönt, míg végül talpra huppantam a tér salakkal felszórt talaján. Emlékszem, mennyire félt Tuney. Azt mondogatta, nem jó amit csinálok, meg hogy a Mama megtiltotta. Ez nem volt igaz. Mama csak azt mondta, bánjak óvatosan ezzel az ismeretlen adottsággal. De - mivel nem volt jelen senki, kettőnkön kívül - merészebb voltam.
Hirtelen elő lépett egy hortenzia bokor mögül valaki. A fiú velem egy idősnek tűnt, hosszú, lenőtt haja volt, meglehetősen ápolatlan megjelenése már-már szándékosságot sejtetett. Azonban ez mind eltörpült amellett, amit mondott. Tőle tudtam meg, mi vagyok. Hogy honnan ez a sok energia, ami szédítő dolgokra tesz képessé. Boszorkány vagyok. Ő pedig varázsló. Először megsértődtem, nem hittem neki; inkább elvonultam haza Petuniával. Csak később, mikor megérkezett a levél a Roxfortból döbbentem rá, hogy a fiú igazat mondott ...
Ezt követően egyre szorosabb barátság alakult ki köztem és Perselus között. Nem érdekeltek a ruhái, a haja ... nekem az tetszett meg, ami belül volt. Elmesélte, milyen sokat veszekednek a szülei, hogy Ő félvér, de megnyugtatott: nem baj, ha én mugli születésű vagyok, mert a Varázslóképzőnek voltak már ilyen tanulói. Csak vele osztozhattam ebben a hatalmas, csodálatos adottságban, az élményben. És ezzel akaratlanul is megbántottam a nővéremet.

A szüleim örültek a hírnek, optimistán álltak az ismeretlenhez. Petunia azonban haragvó lett velem szemben, dühös volt rám, amiért Ő nem kapott az ajándékból, amiben nekem részem lett. Hiába mondogattam mindig, hogy erről nem Ő tehet és nem is én, Tuney megmakacsolta magát. Azt hiszem, akkor szakadtunk el végleg egymástól, mikor Perrel véletlenül megtaláltuk Tuney a Roxforthoz írt levelét. Ezt a ballépést követően csak az iskolában, a "gyogyósok" közt - ahogy Tuney mondta - voltak barátaim. Ám megismertem olyanokat is, akikkel nem ment minden zökkenő mentesen.
Példának okáért ott volt mindjárt az első napon James Potter és Sirius Black. Ki nem állhattam őket, azért, ahogyan Perselusszal bántak! Mindkettejüket felfújt hólyagoknak bélyegeztem, ám ez az idő folyamán megváltozott.
Akkor kezdtem el rokonszenvet érezni James Potter iránt, mikor Per ötödéves korunkban sárvérűnek nevezett. Na, onnantól minden kötél, minden a barátságunkat összetartó szál elszakadt köztünk, mintha elvágták volna. Mert éveken át magyarázkodtam felőle mindenkinek, hogy miért vagyok együtt vele, miért vagyunk barátok! Griffendéles és mardekáros közt ez már akkor sem volt divat ... Perselus pedig ennyivel fogta és tönkre tette a barátságunkat! Örökre.

Az iskola után titokban összeházasodtam James Potterrel, mindössze tizennyolc évesen. Az esküvőn a legjobb barátja, Sirius Black állt mellé tanúként, aki az évek során az én baráti köröm tagjává is vált, ahogy James másik két "szárnysegédje" : Peter Pettigrew és Remus John Lupin is.
A szüleim szerették Jamest, megbékéltek vele, elfogadták őt. Ám Petunia úgy meneküt előle is, mintha leprát hordozna. Két évvel később hozzá ment egy Vernon Dursley nevű, begyöpösödött, mugli férfihoz és a Privet Drive 4. alá költözött. Én pedig életet adtam Jamesszel közös gyermekünknek, aki a Harry James Potter nevet kapta!
Akkor megértettem, mit jelent anyának lenni. Harry állandó mozgásban volt, ehhez képest nem lehetett haragudni rá. A keresztapja Sirius Black lett, a keresztanyjának pedig iskolai barátnőmet, Margaret Dashwoodot választottuk. A szüleim részt vettek a keresztelőn, Tuney a férjével és az idő közben megszületett kisfiával távol maradt. Ez borzasztó rosszul érintett, de igyekeztem túl tenni magam a dolgon. Újdonsült családom ebben nagyon sokat segített! Mindent nekik köszönhettem ...

Aztán a boldogságomnak is vége szakadt. A halál vetett neki véget!
Mert ez az undok, sötét hírnök nem válogat, ahogy maga az ura sem. Aurorként számtalanszor szembe néztem már - csak úgy, mint a férjem - a néhai Tom Rowle Denemmel, aki abban az időben már Voldemort néven volt ismert, s számtalanszor meg is menekültünk előle.
Azonban ebben az esetben a gyakorlat nem segített. A kisfiunkat, Harryt akarta. El akarta venni tőlünk! A világtól! Így hát levédettük a Fidelius-bűbájjal Godric's Hollow-i házunkat - ahol az esküvő óta éltünk - és titokgazdának megtettük Siriust. Legalábbis mindenki így tudta. Ám végül Sirius nem vállalta a feladatot, ezért azt inkább Peter Pettigrewra bíztuk. Vesztünkre.
A csaló ugyanis elárult minket. Voldemort az éj leple alatt jött, s nem sokon múlott, hogy megmenekültünk előle. A Főnix Rendjének pár tagja: Frank és Alice Longbottom, Sirius, Remus és Rémszem kimentettek minket, majd elbújtattak.
Máig emlékszem, milyen bonyolult procedúra volt ez, s mégis milyen gyorsan kellett végre hajtani. Rémszem megtörte a bűbájt, mert a leple alatt nem lehetett hoppanálni. Mikor Tudjukki kitárta a bejárati ajtót mi már a fölső szinten készülődtünk a távozásra. Rémszem elvitte Harryt, mi Jamesszel együtt dehoppanáltunk. A többiek pedig - hogy ne keltsenek feltűnést - seprűkön távoztak. Mint később megtudtuk, Tudjukki azért gyengült le halottakat megszégyenítően a házban, mert a sok boldogság, az öröm, a szeretet, ami addig ott körülvett minket, ellene fordult.
Így mire Harry iskolába ment a veszély megszűnt, egy időre. Egészen tizenegy éves koráig bújkáltunk, attól kezdve viszont Dumbledore közvetlen védelme alá kerültünk. Ahogy Harry is.
Négy évvel ezelőttig ment ez így, ám akkor ismét felborult a rendszer. A Nagyúr vissza tért, s ismét hatalomra tört. Ám végül - a múlt évben - sikeresen legyőzetett, immár örökre.
Hallottam a Prófétában, ami Perselusszal történt. De még mindig nem tudom, érdemes lenne-e meglátogatni. Azt hiszem, kéne bár nem tölt el túláradó öröm a gondolatra. Sok mindent meg kéne beszélnünk.
De - remélem - innentől csak a boldogság lesz terítéken!
És képzeld, Harry barátai holnap átjönnek hozzánk. Még sosem volt alkalmunk vendégeket fogadni, a bújkálás miatt. Szóval rettentően izgatott vagyok! Most bocsáss meg, de mennem kell. A fiúk már éhesek, és én még nem csináltam vacsorát ...

Bejegyezte: Lily Evans Potter
Időpont: 1998. június 22.
Hely: Godric's Hollow



Jellem: Az évek során erős, talpraesett nő lett belőlem. A problémák megedzettek, tudom, mire vagyok képes.
A családom a mindenem. James húsz évnyi házasság után is ugyan azt jelenti számomra, mint az első hónapokban. Harry pedig ... nos ... igyekszem néha elővenni az anyai szigort vele kapcsolatban, de - köztünk szólva - gyakorolnom kéne még. Feltétlenül, odaadóan szeretem mindkettejüket!
Nem felejtettem el, milyen volt gyereknek lenni. Még ma is sokszor rácsodálkozom a világra, amiben élek. Azt hiszem, ez a legfontosabb. Hogy szeressük egymást és, hogy kitartsunk a másik mellett. Én erre törekszem mostanában.

Kinézet: 166 cm magas vagyok és 55 kg. Borzasztó, de már Harry is magasabb nálam!
A hajam égővörös, a lapockámig ér és enyhén hullámos. Legtöbbször kibontva hordom, de vannak alkalmak, mikor jobb összefogni.
Szemeim zöldek, mandulavágásúak és távol ülőek. A fiam örökölte őket, bár külsejének többi részét illetően szakasztott az apja. Az a helyzet, hogy ezt a legkevésbé sem bánom.
Bőröm fehér, öltözködésem nőies, kifinomult. Általában mugli ruhákat hordok, otthon egyikünk sem mászkál talárban. Szeretem a blúzokat, a garbókat és a vidám, világos színeket. Csak ilyen és ehhez hasonló ruhákat viselek.


A hozzászólást Lily Evans Potter összesen 3 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Júl. 28, 2010 10:17 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Lisa Turpin
Jóslástan Tanárnő
Lisa Turpin

Iskolai Házad : Hollóhát
Hozzászólások száma : 331
Join date : 2010. Jul. 26.
Tartózkodási hely : Roxfort

Új Előtörténetek - Page 8 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Új Előtörténetek   Új Előtörténetek - Page 8 EmptyKedd Júl. 27, 2010 12:53 am

[Only mods are allowed to see this image]

Név: Lisa Turpin
Becenév: Lis, Lizzye
Kor: 17
Rangod: Diák
Nem:
Származás: Aranyvérű, boszorkány
Születési idő: 1981. március 23
Születési hely: Írország, Dubblin

Család:
Anya: Cinilla Turpin ( meghalt); 25; Félrevezetési ügyosztály vezető embere
Apa: Johannes Turpin 35; Titok és Misztériumügyi főosztály dolgozója, „halhatatlan”
Testvérek:
Joseph Piso; 10 éves ( mostoha testvér)
Lionard Piso; 17 éves; jövőre vizsgázik a Roxfortban (mostoha testvér)
Talbot Piso; 19 éves; Auror (mostoha testvér)
Samuel Turpin; 3 éves

Egyéb családtag: Nagymama: Aurelia Turpin; 60 éves; Átváltoztatástan tanár volt a Durmstrangban
Nagypapa: Lucius Piso; 61 éves; Bájitaltan tanár, ugyanott

Háziállat: Morpheus egy szürke bagoly.

Érdekesség: Imádja a történelmet, a bájitaltant, és az átváltoztatástant meg a varázslatos állatokat, bestiákat.
Személyes tárgya: Egy fekete táska, tele pakolva mindennel, amire csak szüksége lehet. Általában nagy benne a rendetlenség.

Pálcád: Gesztenye fa, 14.5 hüvelyk, sárkány szívizomhúr
Iskolai házad: Hollóhát
Évfolyamod: 7

Előtörténet:
Apám született angol, hófehér bőr, szőke haj, kék szem, magas, izmos alkat, komoly, elszánt férfi. Ezzel szemben anyám, alacsony, fekete hajú, fekete szemű, barnás bőrű, vidám, mosolygós asszony.
Hat éves koromig egyszerű életem volt. Amikor apu nem volt otthon- ez elég sokszor előfordult- nagymamám tanítgatott.
- Sosem lehet elég korán kezdeni.- ismételgette. Tehát tanultam, elsősorban átváltoztatást.
Aztán meghalt az egyik nagynéném. Julia. Apámat megrázta a hír, és erős pajzsán megmutatkozott az első repedés. A végső összeomláshoz anyám elvesztése vezetett.
Szülésben halt meg. A kisfiút megszülte, és éppen arra volt ereje, hogy rámosolyodjon a babára, és elsuttogja a nevet: Julius. De erőfeszítése felesleges volt, a gyerek pár nap múlva meghalt.
Apám ekkor elutazott. Egy teljes évig nem láttam viszont. Eddig Aurelia nevelt. Hétévesen szülők nélkül maradtam, vagyis jellemem kialakulásának kezdetén, Aurelia nemcsak a nagyanya, hanem az anya szerepét is betöltötte mellettem. A nehezen hozzáférhető, örökké elfoglalt, szigorú, és kíméletlenül tárgyilagos asszony mindazonáltal megadta nekem azt, ami minden gyermeknek a legfontosabb: a családhoz való tartozás megingathatatlan biztonságát. Ha ritkán nevetett is sajátosan csípős szelleme a legváratlanabb pillanatokban szikrázott fel, és korántsem becsült kevesebbre, amiért az olyan nevetős kedvű voltam. Minden tekintetben a legnagyobb gonddal nevelt a békésségtől kezdve, az irgalmatlanul belém sulykolt illendő viselkedésig mindenre odafigyelt. Nem utolsó sorban pedig kendőzetlenül és minden érzelgősségtől mentesen értette meg velem; hogy el kell fogadnom a magam sorsát, mégpedig derűs önérzettel, sértettség és neheztelés nélkül.
–Semmi teteje elvágyódni valamilyen más, vagy jobb világba –ez volt nagyanyám oktatásának summája. –Nekünk miért, miért nem ez a világ jutott, és ebben kell élnünk olyan kellemesen, és olyan boldogan ahogy csak lehet. Sem Fortunával, sem a sorssal nem csatározhatunk.
Tata megérkezése után, két hónappal feleségül vette Elizabeth Piso-t, akinek ekkor már voltak gyerekei. Velük, és az anyjukkal remekül kijöttem.
A fiúk megvoltak győződve róla, hogy én a kishúguk, a védelmükre szorulok, és ettől az elhatározásuktól semmi sem tántoríthatta el őket. A kisöcsémet, Josephet, imádom, és ő is szeret engem. Mivel mindegyik bátyám engem véd a családban, így én az öcséimet féltem mindentől.
Nagyapám Lucius Piso és Aurelia már régebb óta ismerték egymást. Tehát az otthoni iskolának újabb résztvevői lettek, és új tanára.
Nagymamám, elkezdett tanítgatni animágussá válni, de sajnos még nem megy tökéletesen. A vissza változás körül vannak kisebb problémák.
Mikor felvettek a Roxforba, komoly tudás birtokában voltam. Apám teljes meggyőződéssel jelentette ki, hogy Griffendéles leszek. A két nagyszülőm pedig váltig állították, én bizony a Hollohát diákjai között fogok tanulni. És nekik lett igazuk.

Jellem:
Ésszerűen, józanul gondolkodik, türelmes, békés.
Általában kifejezéstelen arccal szemléli a világot, és nyugalma, békessége nem csupán a látszat. Könnyen megkedvel akárkit, teljesen mindegy, hogy melyik házba tartozik az illető. Néha viszont, amikor kihozzák a sodrából, eluralkodik rajta a düh, de még tombolás közben is képes ésszerűen gondolkodni. Szigorúan betartja a szabályokat. Ezeket nem korlátoknak látja, hanem akadályoknak, amiket nem kikerül, hanem átküzdi magát rajtuk. A görbe úton is egyenesen jár.

Kinézet: Az arca legtöbbször kifejezéstelen, mégsem kellemetlen, a világos szempár szelíden, szinte gyengéden pihent meg embereken és tárgyakon. Alacsony, 160 cm magas. Csupa csont- a csontokon sima sápadt bőr feszült, s az egész arcot besugározták a szokatlanul nagy, egymástól távol eső, mélyen ülő szemek. Maga a szem pedig igazán félelmetes: a világos kék szivárványhártyát éj kék, már-már fekete gyűrű keresztezi, amitől az embernek az az érzése támadhat, hogy a fekete szembogár valósággal belé fúródik. A bőr pedig olyan fehér mint a jég, sehol egy szemcsényi szín.


A hozzászólást Lisa Turpin összesen 4 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Aug. 02, 2010 8:08 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Perselus Piton
Bájitaltan Tanár/Admin/Mardekár Ház Feje
Perselus Piton

Iskolai Házad : Mardekár
Hozzászólások száma : 2447
Join date : 2010. Jul. 02.
Age : 60
Tartózkodási hely : Roxfort

Új Előtörténetek - Page 8 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Új Előtörténetek   Új Előtörténetek - Page 8 EmptyHétf. Júl. 26, 2010 4:25 am

Üdvözlöm Granger.
Elfogadva

_________________
[Only mods are allowed to see this image]
Vissza az elejére Go down
https://roxfort.forumotion.co.uk
Hermione Malfoy
Admin/Bűbájtan Tanár/Hollóhát Ház Feje
Hermione Malfoy

Iskolai Házad : Griffendél
Hozzászólások száma : 5018
Join date : 2010. Jul. 02.
Age : 28
Tartózkodási hely : Roxfort

Új Előtörténetek - Page 8 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Új Előtörténetek   Új Előtörténetek - Page 8 EmptyHétf. Júl. 26, 2010 4:11 am

[Only mods are allowed to see this image]

Név: Hermione Jane Granger
Becenév: Mione, Mio
Kor: 18 éves
Rangod: Iskola első
Nem:
Származás: Mugli születésű boszorkány
Születési idő:1979. Szeptember 19.
Születési hely: Anglia, London

Család:
Anya: Mrs. Granger/Mugli/Fogorvos
Apa: Mr. Granger/Mugli/Fogorvos
Testvérek: Nincs
Háziállat: Macska, a neve Csámpás.

Érdekesség: Szeret tanulni, imádja a könyveket. Tudása leginkább lexikális, sokan okoskodónak tartják, mert mindig mindent tud. Az arany trióban ő az ész.
Személyes tárgya: A Roxfort története a kedvenc könyve ebben mindig mindent megtalál, amire épp szüksége van.

Pálcád: Szőlőfából készült, egy sárkány szívizomhúrjával.
Iskolai házad: Griffendél
Évfolyamod: 7. évfolyam

Előtörténet:
1979.Szeptember 19.-én születtem Londonban egy egyszerű mugli családba. Szüleim muglik vagyis varázstalan emberek, és fogorvosként dolgoznak mind a ketten. Én a gyerekkoromat átlagosan töltöttem úgy mint minden mugli gyerek soha semmi különlegeset nem csináltam és nem is vettem észre semmi különöset. Három éves koromtól óvodába jártam, öt évesen meg iskolába, mint mindenki. A varázslat az életemben egyáltalán nem jelentkezett, legalább is egy ideig.
Éltem az egyszerű gyerekek életét mígnem 11 éves koromban levelet kaptam Roxfortból amiben arról tájékoztattak, hogy boszorkány vagyok és felvettek A Boszorkány és Varázslóképző szakiskolába.
Nagyon meglepődtünk anyáékkal, de ők titkon tudták, hogy én más vagyok, mert mindenkinél gyorsabban tanultam és imádtam olvasni, amit persze a mai napig is szeretek. A levélben minden le volt írva, hogy hová kell mennünk és mi el is mentünk a Foltozott Üstbe ott pedig megkerestük Tomot a csapost, aki megmutatta az Abszol út bejáratát. Teljesen elvarázsolt minket a hely nem is gondoltuk volna, hogy van egy teljesen másik világ is a miénk mellett, minden könyvet és szükséges tárgyat megvettünk és én otthon rögtön bele is fogtam elolvasni minden könyvet amit kaptam, mert azt akartam, hogy mire elkezdődik az iskola addigra már mindent tudjak róla. Tudtam, hogy vannak olyanok is, akik egész életüket a varázsvilágban élték le, míg én semmit sem tudtam róla. Nem akartam velük szemben hátrányban indulni, így minden tőlem telhetőt megtettem, hogy megismerjem a számomra eddig láthatatlan társadalmat.
Az iskolában megismerkedtem két fiúval akikkel mondhatni örökre szóló barátságot kötöttünk, annak ellenére, hogy az elején egyáltalán nem jöttünk ki jól.. A nevük Harry Potter és Ron Weasley. Rengeteg kalandban volt részünk, első évesként megmentettük a bölcsek kövét, másodikban kinyitottuk a titkok kamráját, a következő évben megmentettük Harry keresztapját a börtöntől, majd negyedikben túléltük a Trimágus tusát. Ennek a versenynek az alkalmából ismerkedtem meg Viktor Krummal. S habár csak rövid ideig voltak a vendégeink, és a nevemet sem tudja kimondani rendesen a mai napig levelezünk. Majd ötödikben azt is megtudtuk ki is a Félvér Herceg.
Most itt állunk a háború végén Tudjukki végre meghalt. Harry megölte egy kis segítséggel melyben szinte mindenkinek volt valami része.
Én pihenek és a szeptemberre készülök ugyanis a heted évről a hockrux keresés miatt lemaradtunk és nekem el kell végeznem az iskolát ahhoz hogy tovább tanulhassak. Persze a két fiúnak nem ez lett volna a terve, de sikerült őket is meggyőznöm, hogy ez a helyes lépés. Még Ron is hallgatott rám, annak ellenére, hogy már nincs több közöttünk puszta barátságnál.
Most itt ülök a szobámban a szüleim házában, akiket sikeresen vissza hoztam Ausztráliából. Ugyanis oda küldtem őket teljesen más néven és megváltoztatott emlékekkel nehogy a halálfalók megtalálják őket azért tettem ezt, mert féltem, hogy miattam rajtuk fognak bosszút állni. Úgyhogy, visszamegyek az iskolába és végre lesz egy életveszélyes kalandok nélküli, csak tanulással és a barátaimmal eltöltött évem.

Jellem: Sokan okoskodónak tartanak, mert mindig mindent tudok. A tudásom néha igen idegesítő tud lenni, amit én is, és a barátaim is elismernek. Kedvenc helyem a könyvtár és a könyvekért teljesen megörülök, szeretem a régi darabok ódon illatát. Persze a könyvmolyokkal ellentétben én meglátom azt is ami nincs a lapokon, tudok szeretni és bizony a fiúkat is észreveszem (még ha nem is mutatom ki feltűnően), és persze a fiúk is engem. Bátor és erős jellem vagyok, mindig hűséges ahhoz aki hozzám is az. Próbálom minden emberben meglátni a jót és szinte soha nem ítélkezek mások felett.
S annak ellenére hogy sok időt töltök a könyvek között, még én is tudom jól érezni magamat a barátaimmal még ha ez néha kihágásokkal is jár. Nem gondol annyit a fiúzásra, mint hasonló korú társai, szeret független lenni, és amit a legjobban utál, ha ő függ egy másik személytől.

Kinézet: 175cm magas, barna szemei olyanok, mint a csokoládé: Félhosszú barna göndör fürtjeit nem mindig tudja ráncba szedni, de ennek ellenére jól áll neki. Alkata csinos ugyan, de nem egy kimondott szépség királynő. Külsejében fellelhető hiányosságait, főként az eszével kompenzálja.

_________________
[Only mods are allowed to see this link]
[Only mods are allowed to see this link]
[Only mods are allowed to see this link]
Magyar mennydörgő By: Ginny
Majdnem Mrs. Malfoy By: Ginny
A leendő Mrs. Malfoy By: Kanapé mögött bujkáló após
[Only mods are allowed to see this image]


A hozzászólást Hermione Granger összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Aug. 01, 2010 6:45 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Hermione Malfoy
Admin/Bűbájtan Tanár/Hollóhát Ház Feje
Hermione Malfoy

Iskolai Házad : Griffendél
Hozzászólások száma : 5018
Join date : 2010. Jul. 02.
Age : 28
Tartózkodási hely : Roxfort

Új Előtörténetek - Page 8 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Új Előtörténetek   Új Előtörténetek - Page 8 EmptyHétf. Júl. 26, 2010 4:11 am

Kedves Piton Professzor üdvözlöm itt.
Természetesen elfogadva! Smile

_________________
[Only mods are allowed to see this link]
[Only mods are allowed to see this link]
[Only mods are allowed to see this link]
Magyar mennydörgő By: Ginny
Majdnem Mrs. Malfoy By: Ginny
A leendő Mrs. Malfoy By: Kanapé mögött bujkáló após
[Only mods are allowed to see this image]
Vissza az elejére Go down
Perselus Piton
Bájitaltan Tanár/Admin/Mardekár Ház Feje
Perselus Piton

Iskolai Házad : Mardekár
Hozzászólások száma : 2447
Join date : 2010. Jul. 02.
Age : 60
Tartózkodási hely : Roxfort

Új Előtörténetek - Page 8 Empty
TémanyitásTárgy: Előtörténet   Új Előtörténetek - Page 8 EmptySzomb. Júl. 03, 2010 8:57 pm

[Only mods are allowed to see this image]

Név: Perselus Tobias Piton
Becenév: Per
Kor: 38 éves
Rangod: Tanár
Nem: Férfi
Faj: Félvér varázsló
Születési idő: 1960.01.09
Születési hely: Anglia, London

Család:
Anya: Eileen Prince/meghalt/Aranyvérű Boszorkány
Apa: Tobias Piton/meghalt/mugli
Testvérek: Nincs
Egyéb családtag: Nincs
Háziállat: Nincs

Érdekesség:
Piton kiváló Legillimentor és Oklumentor ami annyit tesz, hogy képes mások gondolataiban olvasni, de ő maga mások elöl képes lezárni azt. Tud repülni seprű nélkül és elismert bájital mester. A halálfalóktól abban különbözik, hogy neki van patrónusa. A patrónusa őzsuta.
Személyes tárgya: Varázspálca

Pálcád: Nincs információ
Iskolai házad: Mardekár
Évfolyamod: Már kijárta az iskolát.

Életút:
1960. 01.09.-én születtem Londonban anyám aranyvérű boszorkány volt apám mugli aki mindenféle mágiát gyűlölt vele együtt engem is. Anyámtól elvette a pálcáját és csak akkor adta oda neki amikor a saját hasznára akarta fordítani. Alkoholista jelleméhez persze hozzá tartozott, hogy rendszeresen verte anyámat és időnként engem is. persze anyám ennek ellenére is megtanított mindent amit tudott. Anyámat a családja kitagadta mert egy varázstalan emberhez ment hozzá, persze aranyvérű származása révén értett a fekete mágiához és mire elkezdtem volna az iskolát már több sötét varázslatot tudtam mint a végzősök. Gyerekkoromban csak egy barátom volt róla is kiderült, hogy ő is boszorkány őt Lily Evansnek hívták Roxfortban ő volt az egyetlen aki hajlandó volt hozzám szólni és velem barátkozni amiért elég rossz szemmel néztek rá. Nem tudom, hogy ő ezt észre vette e de én igen, és bántott is engem sokáig a tudat, hogy miattam érik őt inzultusok. Persze ez ötödikben megváltozott amikor is egy végzetes hibát követtem el és persze elüldöztem őt magamtól. ettől fogva az életem teljesen kisiklott beálltam a halálfalók közé és Voldemort szolgája lettem amit persze gyorsan meg is bántam.
Felnőtt koromban egyetlen ember bízott meg bennem Albus Dumbledore akinek letettem a megszeghetetlen esküt azzal kapcsolatban, hogy vigyázok Lily fiára. Talán mondhatom azt, hogy az évek alatt Albust a barátomnak is tekinthetem hiszen ő az egyetlen aki tudja az igazságot. Mégis nekem kellett megölnöm őt.
17 éve tanítok itt az iskolában ahol jelenleg én vagyok az igazgató persze ezt is mint minden más inkább Minerva érdemelné meg. Mostanra az életem teljesen kisiklott mivel már Harry Potter is megtudta miért utáltam és közben miért is védtem meg. Lily iránt érzett szeretetem valószínűleg soha nem fog megszűnni.
Most épp lábadozom a végső csata után ahol Nagini sikeresen megmart és eszméletlenül feküdtem a szellemszállás padlóján órákig míg vissza nem jöttek, hogy az összes halottat és a még élőket össze szedjék. Akkor jöttek rá, hogy még élek, persze a méreg annyira lebénított, hogy mozdulni sem bírtam.
A marás nyomai soha nem fognak eltűnni a nyakamról viszont imunis lettem minden kígyó méregre. Jelenleg fonó Sori házamban tartózkodom és várom a bíróság ítéletét, hogy felmentenek e Dumbledore végrendeletében foglaltak miatt.
Titkon persze abban reménykedem, hogy felmentenek a vádak alól akkor Minerva vissza vesz a Roxfortba tanítani. Roxfort az otthonom és minden vágyam hogy vissza mehessek óda.

Jellem: Hűvös és rideg személyiség sokszor igazságtalan és merev. Goromba, számító és kegyetlen minden emberrel szemben. Különlegessége, hogy a többi halálfalóval ellentétben hogy, neki van patronusa, hűséges és bátor ami nem igazán illik a mardekárosokhoz. A mardekáros mivolta ott nyilvánul meg, hogy vágyott az elismerésre és nem nézte , hogy ezt milyen módszerrel éri el.

Kinézet: 185 cm. magas. Fekete szemű és hajú. A bájitaloktól mindig zsíros vállig érő. Sápadt bőrű és egyenetlen fogai sárgás színűek. Mindig feketében jár mintha folyamatosan gyászolna, talárja miatt olyan hatást kelt mintha egy nagyra nőtt denevér lenne. Jellemét híven tükrözi az öltözködése.


A hozzászólást Perselus Piton összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Júl. 27, 2010 7:30 am-kor.
Vissza az elejére Go down
https://roxfort.forumotion.co.uk
Hermione Malfoy
Admin/Bűbájtan Tanár/Hollóhát Ház Feje
Hermione Malfoy

Iskolai Házad : Griffendél
Hozzászólások száma : 5018
Join date : 2010. Jul. 02.
Age : 28
Tartózkodási hely : Roxfort

Új Előtörténetek - Page 8 Empty
TémanyitásTárgy: Új Előtörténetek   Új Előtörténetek - Page 8 EmptySzomb. Júl. 03, 2010 3:55 am

Ide kerülnek az elfogadásra váró karakterlapok


A hozzászólást Hermione Granger összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Dec. 28, 2010 12:36 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom




Új Előtörténetek - Page 8 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Új Előtörténetek   Új Előtörténetek - Page 8 Empty

Vissza az elejére Go down
 
Új Előtörténetek
Vissza az elejére 
8 / 8 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Roxfort :: Vegyes :: Nem használt dolgok-
Ugrás: