Roxfort

Harry Potterrel foglalkozó szerepjátékos fórum.
 
HomeKeresésRegisztrációBelépés
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Roxfort Története
Staff Tagok

Staff Tagok

Történelem Tz kérdések Staffgif
Kattints Értünk!
FRPG Top Sites - Magyarország
Chat
Kiemelt Oldalak
Történelem Tz kérdések Z5iV7

free forum

free forum

free forum


A Hónap Női karaktere
Történelem Tz kérdések Ftlx6t
A Hónap Férfi Karaktere
Történelem Tz kérdések 3347qiw
A Hónap Játéka
Történelem Tz kérdések 34xl2x4
A Hónap Szerelmes Párja
Történelem Tz kérdések Ic7783

Share
 

 Történelem Tz kérdések

Go down 
SzerzőÜzenet
Hermione Malfoy
Admin/Bűbájtan Tanár/Hollóhát Ház Feje
Hermione Malfoy

Iskolai Házad : Griffendél
Hozzászólások száma : 5018
Join date : 2010. Jul. 02.
Age : 28
Tartózkodási hely : Roxfort

Történelem Tz kérdések Empty
TémanyitásTárgy: Történelem Tz kérdések   Történelem Tz kérdések EmptyPént. Okt. 15, 2010 12:27 am

1. Miért tekinthető az I. Világháború új típusú háborúnak?

Mert ez az első totális háború. Több földrészre is kiterjedt, ami azt jelenti, hogy 3 földrész harcolt, 5 pedig csak részt vett a háborúban. Több millió katonát vetettek be, így rengeteg sérült és halott maradt hátra. A totális háború rengeteg civil áldozatot és óriási anyagi károkat okozott. A teljes gazdaság a háború szolgálatában állt a hadiipar jóvoltából, így a polgári ellátás minimális volt. A háború társadalmi átalakulással is járt, hiszen hatalmi tényezőket rendített meg és társadalmilag a nőkre helyeződött a hangsúly, minek után el kellett vállalniuk a férfimunkákat is. Új hadi technikai eszközöket fejlesztettek ki, mint például a fegyverzet. A harc mind a földön, mind a levegőben, mind a vízben és alatta is folyt.


2. Milyen okok vezettek a Tanácsköztársaság megalakulásához?

A Vix-jegyzék átvétele után Károlyi közölte, hogy egy kiút az, ha a koalíciós kormány lemond és a szociáldemokraták alapítanak kormányt, mert egyedül k rendelkeznek jelentős tömegtámogatással. Ő mint köztársasági elnök a helyén marad és Kunfi Zsigmondot nevezi ki miniszterelnöknek.
Másnap Március 21-én délelőtt ülést tartott a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetősége, és Böhm Vilmos javaslatára határozatot hozott a ,,szociáldemokrata kormány" megalakításáról. Landler Jenő a kommunista vezetőkkel tárgyalt, akik a proletárdiktatúra elvei alapján hajlandóak voltak a közös kormányzásra.
Délután Károlyi elnökletével tartotta utolsó ülését a Berinkey-kormány. Este azonban telefonon közölték vele, hogy a Munkástanács jóváhagyta a két munkáspárt egyesülését és kikiáltotta a proletárdiktatúrát. Rövidesen arról is értesült, hogy tudta és beleegyezése nélkül megjelent egy nyilatkozat amelyben ,,lemondott és átadta a hatalmat a Magyarország népei proletariátusának". Károlyi a történteket tudomásul vette és visszavonult. Az államcsíny sikerült.
Március 21-én a késő esti órákban összeült az egyesült párt, a Magyarországi szocialista párt vezetősége, és kijelölte az új kormánynak a Forradalmi Kormányzótanácsnak a tagjait, akiket Népbiztosoknak neveztek. Elnöke Garbai Gábor, tényleges vezetője Kun Béla lett.
Elsőként szesztilalmat és statáriumot rendeltek el, miszerint halállal bűnhődik mindenki, aki a Tanácsköztársaság parancsainak fegyveresen ellenszegül, felkelést szít, rabol vagy fosztogat.


3. Ismertesd a Párizs környéki békék és azok hatásai

A győztesek tanácskozása
Az 1919 januárjában kezdődött békekonferencia irányítása Clemenceau francia miniszterelnök, valamint Wilson, az Egyesült Államok elnöke és David Lloyd George brit miniszterelnök kezében volt.
Az első világháború végére teljesen új hatalmi helyzet alakult ki. Kiesett a nagyhatalmak sorából Oroszország, valamint a három vesztes: Ausztria-Magyarország, Németország és Törökország.

A Német békeszerződés
A békekonferencia átrajzolta Közép- és Kelet- Európa térképét.
Németország az adott helyzetben kénytelen volt elfogadni a feltételeket, és 1919. június 28-án aláírta a versailles-i békét.

A Népszövetség
A győztesek a béke megóvására létrehozták a Népszövetséget, amelynek alapokmányát 1919 áprilisában fogadta el a békekonferencia. Eszerint mindennemű háború a Népszövetség valamennyi tagállama ellen irányul, és a békebontó a tagállamok együttesét hívja ki maga ellen. A szövetség tagjai a győztes országok voltak, a veszteseknek egyenként kellett felvételükért folyamodni.

Közép- és Kelet-Európa átrendezése
Miután a „három nagy” megoldotta a legnehezebb feladatokat Wilson és Lloyd George hazautaztak Párizsból, átadva az ügyeket a teljhatalmú megbízottak tanácsának.
A győztesek már a háború befejezése előtt elhatározták az Osztrák-Magyar Monarchia felosztását. A francia politikusok nemzeti érdeknek tekintették, hogy Németország keleti határán erős franciabarát országok sora alakuljon.
Lengyelország egykori területein a világháború kitörése előtt Németország, Oroszország és a Monarchia osztozott. A világháború végén Lengyelország ismét független állammá vált. 1918 novemberében Jozef Pilsudski, a függetlenségi harc egyik vezéralakja lett az államfő. 1919 januárjában alkotmányozó országgyűlési választást tartottak, s a megválasztott parlament 1921 márciusára elkészítette az új alkotmányt.
A lengyelek 1920 áprilisában támadást indítottak, s a melléjük állt ukránok segítségével május elején elfoglalták Kijevet és Beloruszia egyes területeit. Május közepén viszont ellentámadást indított a Vörös Hadsereg, s visszafoglalta Ukrajnát, Belorussziát, és július végére varsó alá ért. A lengyelek Pilsudski marsall vezetésével s francia tisztek segítségével augusztusban ellentámadást kezdtek és súlyos csapást mértek a Varsó alatt tartózkodó Vörös hadseregre amely megkezdte a visszavonulást. Végül 1921 márciusában aláírták a rigai békét.
Az Osztrák –Magyar Monarchia nem okozott gondot a békecsinálóknak: sorsáról néhány óra alatt döntöttek. Az egykori cseh királyságból és a szlovákok lakta terültekből létrehozták Csehszlovákiát.
Románia 1918 januárjában birtokba vette Besszarábiát, az év végétől fokozatosan elfoglalták Erdélyt, 1919 tavaszán pedig Kelet-Magyarországot.

Magyarország kérdése
Magyarország ügye elakadt , hisz 1919márciusától nem volt az antant által elismert kormánya, mely nemzetközi tárgyalásokon megkísérelhette volna a magyar érdekek képviseletét.
A párizsi békekonferencia szeretett volna már a magyar ügy végére is pontot tenni, ezért szorgalmazta egy kül- és belpolitikai kormány felállítását.
1919. november 16-án Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereg élén bevonult Budapestre. November 24-én megalakult Huszár Károly „nemzeti koncentrációs” azaz nemzeti egységkormánya. A kormány a békekonferencia elismerte és felszólította, hogy küldje el megbízottait Párizsba.

Magyarország képviselői a béketárgyalásokon
A magyar békeküldöttség elutazott a béketárgyalásokra 1920 januárjában. A küldöttség tagja volt Bethlen István és Teleki Pál gróf (az ő nevéhez fűződik a Vörös térkép). Apponyi két nyelven elmondott beszéde nagy figyelmet keltett ugyan, de a már 1919 tavaszán megállapított határokon a győztesek nem voltak hajlandóak változtatni.

4. Miért írták alá utoljára a magyarok a Trianoni békeszerződést és melyek a leglényegesebb elemei?
A békekonferencia hónapokon át tartó tanácskozásának eredményeként 1919 szeptemberében aláírták az osztrák, novemberében pedig a bolgár békeszerződést. Magyarország ügye azonban elakadt, hisz 1919 márciusától nem volt az antant által elismert kormánya, amely a nemzetközi tárgyalásokon is megkísérelhette volna a magyar érdekek képviseletét. A ploretárdiktatúra bukása után Peidl Gyula szakszervezeti és szociáldemokrata politikusokból alakított kormányt (aug.1), mely lépéseket tett a polgári demokrácia visszaállítására. Elismerését azonban a békekonferencia megtagadta. Még a Friedrich-kormányt sem volt hajlandó elismerni a békekonferencia, így figyelme az egyetlen tényleges hatalommal rendelkező fegyveres erő, a Nemzeti Hadsereg és annak vezére, Horthy Miklós felé fordult.
A párizsi békekonferencia szeretett volna már a magyar ügy végére pontot tenni, ezért szorgalmazta egy kül- és belpolitikailag elfogadható kormány felállítását. 1919. November 16-án Horthy Miklós a Nemzeti hadsereg élén bevonult Budapestre. November 24.-én megalakult a Huszár Károly „nemzeti koncentrációs”, azaz nemzeti egységkormánya, amelyben feladatot vállalt valamennyi jelentős politikai irányzat, köztük a szociáldemokraták is. A kormányt a békekonferencia elismerte és felszólította, hogy küldje el megbízottait Párizsba.
A Trianoni békeszerződés Magyarország (Magyar Királyság) új határainak megállapítása mellett 35 000 főben korlátozta a magyar hadsereg létszámát, megtiltotta légierő és nehézfegyverek tartását. Tartalmazta az akkor létrejött Népszövetség alapokmányát is. 1920. június 4-én írták alá a franciaországi Versailles-hoz tartozó Nagy- Trianon-kastélyában.

5. Ismertesd az 1919. November 16.-i utáni Magyarországi változásokat!

1919. November 16-án Horty Miklós a Nemzeti Hadsereg élén bevonult Budapestre. November 24-én megalakult Huszár Károly Nemzeti egységkormánya.
A magyar békeküldöttség Apponyi Albert vezetésével 1920 Januárjában utazott el a béketárgyalásokra. A küldöttség tagja volt Bethlen István és Teleki Pál gróf, aki alapos dokumentációt készített, mindenekelőtt az úgynevezett vörös térképet, amely híven ábrázolta a Kárpát-medence nemzetiségi viszonyait.
Apponyi két nyelven elmondott beszéde nagy figyelmet keltett ugyan, de a már 1919 tavaszán megállapított határokon a győztesek nem voltak hajlandóak változtatni.
1920 Januárjában tartották Magyarországon a békekonferencia által előírt választást. Bár a választójogi rendelet biztosította az esemény demokratikus és titkos voltát, a fehér terror miatt a szociáldemokraták helyzete tarthatatlanná vált. A párt vezetőit és tagjait ért üldözések miatti tiltakozásul 1920. január közepén kiváltak a kormányból és bejelentették, hogy nem vesznek részt a választáson. A győzelmet végül Nagyatádi Szabó István Kisgazdapártja szerezte meg, megelőzve néhány mandátummal a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártját (KNEP), mely az 1918-19-cel szemben álló erők gyűjtőpártja volt.
Mivel az országnak nem volt állandó államfője, a kérdést Horty fővezért hadparancsa oldotta meg, miszerint a nemzetgyűlésnek először az államfőt kell megválasztania.
1920. február 16-án ünnepélyes keretek közt ült össze az új nemzetgyűlés. Másnap meggyilkolták Somogyi Béla és Bacsó Béla újságírókat, akik tájékoztatták a olvasóikat a különítmények törvénytelen megtorló akcióiról.
A Nemzetgyűlés első feladata az államforma és az államfői tisztség kérdésének rendezése volt. Nem volt vita az ezeréves királyság helyreállításáról, a trón betöltésének kérdésében azonban éles ellentétek feszültek egymásnak. Végül abban állapodtak meg, hogy az államfői teendők ellátását ideiglenesen a nemzetgyűlés által megbízott kormányzóra bízzák.
Az 1920. évi I. törvény értelmében tehát a nemzetgyűlés március elsején megválasztotta az ország kormányzóját Horty Miklós személyében. A kormányzónak a törvényhozáshoz képest alárendelt szerep jutott.
Magyarország tehát király nélküli alkotmányos királysággá vált, amelyben a végrehajtó hatalmat a parlamentnek felelős kormány gyakorolta.

_________________
Crash... there was you and me...
Apóskámtól
Darrentől I love you
Magyar mennydörgő By: Ginny
Majdnem Mrs. Malfoy By: Ginny
A leendő Mrs. Malfoy By: Kanapé mögött bujkáló após
Történelem Tz kérdések Bi5h08


A hozzászólást Draco Malfoy összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Okt. 18, 2010 6:18 am-kor. (Reason for editing : Draco Malfoy)
Vissza az elejére Go down
 
Történelem Tz kérdések
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Roxfort :: Draco & Mione-
Ugrás: