Iason Moorcock (Tanár)

Név: Iason Moorcock
Becenév: Ias
Kor: 18
Rangod: Diák / Vámpír
Nem: Férfi
Származás: Aranyvérű Varázsló
Születési idő: 1980. Május. 5 / Átváltozás ideje: 1996. December. 7
Születési hely: Észak – Wales, Anglia

Család:
Anya: Sarah Frankins / 44 / Boszorkány
Apa: Dante Moorcock / 45 / Varázsló/
Testvérek: -
Egyéb családtag: -
Háziállat: Egy fekete szőrű patkány, Iason a Melchior nevet adta neki.
Mikor változtattak át: 1996.december 7.
Érdekesség: Sárga színű szemmel született , amit eddig elrejteni próbált de sosem sikerült.
Személyes tárgya: -
Pálcád: 11 hüvelyes fűzből készült pálca griff toll maggal.
Iskolai házad: [/color]Mardekár
[color=cyan]Évfolyamod: 7.évfolyam


Előtörténet: Észak – Wales sötét éjszakáján történt, május eleje volt , az eső rendíthetetlenül esett. Hangos gyereksírás törte meg az ablakon leszaladó esőcseppek végtelen játékát. A fiú ,vagyis jómagam a világra jöttem.
Anyám könnyeivel áztatott , nehézkes egy gyerek voltam. Szinte megvetettem ezt a világot és inkább maradtam volna ott ahol.
Milyen gonosz egy csecsemő ugye? Aznap este ünnepeltek , örültek, hogy végre megszülettem. Atyám az Éjszaka szülöttjeként becézett, ehhez hasonló nevet is szeretett volna adni nekem , bár az anyai akarat erősebb volt. Így lettem Iason a gyógyulást hozó, ha a velem járó gondokat nem számítjuk bele akkor, a gyógyulással együtt a boldogságot és az elégedettséget is hoztam.
A gyerekkorom unalmas és semmit mondó volt, felkeltem, csínyt követtem el és lefeküdtem. Egyedüli gyermekként mindent megkaptam, a legjobb játékok csak az enyémek voltak és nem kellett egy nyűgös testvérrel osztoznom rajta.
Anya és apa a mágia tudományával voltak fölruházva míg nekem várnom kellett .
Az éjszakák voltak a legcsodálatosabbak , a ruhák maguktól másztak a mosógépbe, a reggeli magától készült el, a szétszórt játékaim meg bohókásan másztak a ládába.
Barátaim még az óvodában sem voltak , valahogy nem akartam senkit sem közel engedni magamhoz. Én ilyen magamnak való úri gyerek voltam mások szemében.
Mindenhová egyedül jártam, nem szorultam senki segítségére. A magam ura szerettem volna lenni.
11 éves koromban azonban kivettek a saját világomból és egy másikba tettek, abba a világba ahová tartoztam. Varázslót szerettek volna nevelni belőlem, egész a 4.évfolyamig szinte hozzászoktam mindenhez. A furcsa rendszerben, amiben én csak egy diák vagyok, fel sem tűntem senkinek.
Vagy talán mégis...
A különcségem hozta a vesztem , a téli szünidőben főként odakint nyargalásztam a városban. Egy ismeretlen alak folyton feltűnt, nap mint nap szembe kerültem vele, olyan volt mintha figyelne .
Hozzá képest én alacsony voltam, fejével folyton felém magaslott, hatalmas varázslónak mondtam volna, ha egy idő után rá nem jövök az igazságra.
Mi volt az igazság? A válasz nagyon egyszerű, az én alacsonyságom nem létezett , ő volt ereje teljében, egy vámpír ugyebár, nem varázsló, ahogy azt én képzeltem.
Még mindig emlékszem hatalmas villogó szemfogaira, ahogy rám morgott és a falhoz szorított az nem volt mindennapos.
Úgy éreztem eljött a vég , és semmi értelme harcolni ellene, amúgy sem ment volna , hiszen erőfölényben volt.
Adott a véréből , amikor úgy érezte, bekövetkezett az én halálom is a varázslók világában. Az ő vére méreg volt számomra, teljesen a feje tetejére állította a szervezetem.
Egy nap után már lélegeznem sem kellett, haszontalan volt. Mardekárosként nagyon is hasznára vehettem ezt a hatalmat, a magány és a sznobizmus egyre csak nőtt bennem, olykor amikor rám tört az éhség érzet a szüleim féltek tőlem, azt hitték ,hogy pont őket ölöm meg.
Az első áldozatom meggyilkolása volt a legrosszabb, egy ártatlan mugli kislány London nyüzsgő utcáján. Az éhség vezetett oda és a tudat, hogy semmi sem bánthat engem ,mert képes vagyok vigyázni magamra. Tévedtem!
Egy percig sem tudok vigyázni magamra, mert az éhség nagyobb úr nálam. A kislány félt, valami harapós kutya szaladt utána, én meg pont kéznél voltam, hogy a megmentője lehessek. A karjaimba ugrott amikor utat engedtem neki , a kutya meghátrált , érezte azt a furcsa hulla szagot ami ködként körülöttem leng.
Nyüszítve elrohant , mintha bántottam volna. Ha nem lenne a lány lehetséges, hogy kutya gyilkos leszek , hála az égnek efféle gaztetthez nem kellett folyamodnom. Bársonyos ruhácskája összegyűrve simult az enyémhez, a nagy szaladásban a rojtok vége elszakadt, piros volt akárcsak a vér amit elvettem tőle.
Lassu munkát végeztem, nem szeretem ha az áldozataim gyors halált hallnak, az olyan igazságtalan. Szóval a karjaimban lévő kislányt egy sikátorba vittem, ő mindenből semmit sem látott, a félelem illata körül járta testét, sírt.
Nekem csak le kellett tennem őt és precíz mozdulatokkal a falhoz lökni majd megcélozni hófehér nyakát.
Az volt az utolsó napja, nekem meg ez volt a próbatételem, képes leszek-e életben hagyni őt vagy sem. Andrew aki vámpírrá tett megmondta : Iason, ha nem jutsz vérhez meghalsz!
Igaza volt, egy hétig próbáltam megvonni magamtól a vért , de a saját próbám kudarcba fulladt.
Több családtagomat kellett megharapnom, rokonokat akik naponta látogattak minket.
Szerencsére senkinek sem hiányzott az a mínusz valahány liter vér, jól voltak és engem csak ez érdekelt.
A szünidő lejárt , nekem újfent vissza kell térnem a Roxfortba , igaz most valamivel könnyedén , hiszen egy évet kigürcöltem vámpírként , az utolsó remélem nem lesz vészes.

Jellem: Iason alap természete a sznobizmus, nem akárkivel beszélget, kerüli a társaságot. Mondhatni magának való, egy percig sem tűr meg maga mellett mugli származású varázslókat. Élete 16 éves kora óta teljesen a feje tetejére állt, így Ő elvonta magát a környezetétől.
Nem barátkozik és nem is beszél sokat, ő inkább a lelki szemetesek hobbiját űzi, ezt is csak ritka esetekkor, amikor ő is szükségét érzi. Utálja a változásokat , szíve szerint inkább maradna a régi megszokott dolgainál.

Kinézet:
Születésétől fogva szemeinek színe sárga, hajszíne természetes szőke mondhatni ez az egyetlen dolog amit kedvel is magában. Alkata izmosnak mondható rá nem jellemző a ,,gyenge ficsúr” megnevezés. Magassága 1.85 cm .Hogy sárga szemeit elrejtse , fekete napszemüveget is használ olykor, bár azt sem kedveli igazán.