Roxfort

Harry Potterrel foglalkozó szerepjátékos fórum.
 
HomeKeresésRegisztrációBelépés
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Roxfort Története
Staff Tagok

Staff Tagok

Rose Mary Seraph (Diák) Staffgif
Kattints Értünk!
FRPG Top Sites - Magyarország
Chat
Kiemelt Oldalak
Rose Mary Seraph (Diák) Z5iV7

free forum

free forum

free forum


A Hónap Női karaktere
Rose Mary Seraph (Diák) Ftlx6t
A Hónap Férfi Karaktere
Rose Mary Seraph (Diák) 3347qiw
A Hónap Játéka
Rose Mary Seraph (Diák) 34xl2x4
A Hónap Szerelmes Párja
Rose Mary Seraph (Diák) Ic7783

Share
 

 Rose Mary Seraph (Diák)

Go down 
SzerzőÜzenet
Perselus Piton
Bájitaltan Tanár/Admin/Mardekár Ház Feje
Perselus Piton

Iskolai Házad : Mardekár
Hozzászólások száma : 2447
Join date : 2010. Jul. 02.
Age : 60
Tartózkodási hely : Roxfort

Rose Mary Seraph (Diák) Empty
TémanyitásTárgy: Rose Mary Seraph (Diák)   Rose Mary Seraph (Diák) EmptyVas. Júl. 10, 2011 10:23 pm

Rose Mary Seraph (Diák) Brooklyn_again_by_SusanCoffey

Név: Rose Mary Seraph
Becenév: Ros, Rose, Rosy, Mary
Kor: 16
Rangod: Diák
Nem:
Származás: Aranyvérű Boszorkány
Születési idő: 1981. január 15.
Születési hely: Oxford-Anglia

Család:
Anya: Lisette Davies/Elhunyt
Apa: Kevin Seraph/Auror
Testvérek: -
Egyéb családtag: Tudomása szerint, már mindenki meghalt, így a nevüket nem tartották fontosnak megosztani lányukkal.
Háziállat: Egy kölyök macska. Neve: Szeléné


Érdekesség: Először is arakno fóbiában szenved, eléggé súlyos fokon. Másodszorra imádja a vámpírokat. Minden vámpírt ismer az iskolában, persze van olyan akivel nem szimpatizál -azokat messziről elkerüli-.
Személyes tárgya: Egy holdkő medálos nyaklánc, melyet az édesanyjától kapott, születésekor.

Pálcád: 12 hüvelyk, hippogriff tollal, tiszafából.
Iskolai házad: Mardekár
Évfolyamod: 6. évfolyam

Előtörténet:
1981. január 15.
Már három napja bent fekszed, de még semmi. Sosem hittem volna, de lehet be kell indítani a szülést. Annyira remélem, hogy a lányomat magam hozhatom a világra, minden segítség nélkül…(Mármint, az orvos segíthet, de gyógyszer nem). Sajnos, ahogy telik az idő, egyre több napja van bennem a pöttöm, és már ideje lenne kijönnie.

6 órával később
Megszületett. Végre életet adhattam a lányomnak. Mosolygós, pirospozsgás kis arca gyönyörű. De melyik anya nem mondaná ezt a lányára? Már várom a napom, amikor felnő, és megláthatom gyermekével. Most, hogy így belegondolok, a napló, melyet édesanyámmal írtam, egyszer ráöröklődik és a gyermekére. De ez még odébb lesz. De a nap, hogy megtanuljon írni, és először a kezébe vegye a naplót és beleírjon, egyre közelebb van.

1986. július 20.
Füllesztő nyári nap. Mary már öt éves. Kész nagylány. És ahogy az apjával játszik, az csodálatos. Azok a kacajok, melyektől zeng az udvar, mindenkit mosolyra fakaszt. Ahogy visszalapoztam a naplóba, épp erre a napra, édesanyám írását olvasva könny szökött a szemembe. Sajnálom, hogy már nincs közöttünk. Imádná Mary-t. És bár tudom, hogy folyton kritizálna a neveltetése miatt, valahol mélyen, mégis boldog lenne, hogy a lányom nem úgy nevelkedik mint én.

1990. december 24.
Karácsonyra megkaptam ezt a naplót. Anya mindig nagy becsben tartotta, és a lelkemre kötötte, hogy vigyázzak rá. Azt mesélte, hogy ez a napló a családunkban nőről-nőre száll, és mindenki ír bele. Azt is mondta, hogy azzal, hogy átadta nekem a napló, sorsa az én kezembe került –Már mint a napló sorsa-. Megígértem, neki hogy vigyázni fogok rá, és minden nap írok bele. Ha nem is sokat, de valamit írni fogok bele.

1992. augusztus 9.
Megkaptam a Roxfortos értesítőm. Felvételt nyertem az iskolába. Anya annyira örült, hogy sírva fakadt. Én is örülöd, de azért ennyire nem. Természetes mindenkit felhívott, hogy elújságolja a nagy hírt, nekem meg égett a fejem. De ha neki ez örömet okoz, én is boldog vagyok.

1992. május 10.
Nemsokára itt az év vége. Már várom, hogy nyár legyen, otthon lehessek és pihenhessek. Bár a jegyeim jók, és már nincs szükség, hogy az év végi hajrában benne legyek. Bezzeg a barátnőimnek. Hát igen, így jár az aki évközben lustálkodik. De persze, nekik sem a rossz jegyért kell küzdeniük. Már csak az kéne.

1995. március 30.
Baglyot kaptam anyától. Már az első sorban írta, hogy szeretné ha egyedül olvasnám el. Ezt kérnie sem kell. Manapság nem vagyok oda a társaságért. Azt mondta ez normális, és hogy az ő korában ő is ilyen volt. Mindegy a levél…

Végig olvastam, és azt hiszem most elszomorodtam. Anya azt írta, hogy beteg. És nemsokára meg fog halni. Jó mi?!-egy levélben közli velem! Ez azért…Kiborító és bár ilyet nem szoktam tenni, most még is sírva fakadtam. Oké ki nem tenné…Oh a fene, könnyes lett a lap…

1995. július 30.
Anya azt mondta, hogy beszélt az orvossal és még van jó pár éve hátra. Hát remélem is! Azt ígérte megvárja, hogy unokája legyen. Megígérte nekem…Apa is legalább ilyen rossz állapotban van, ha nem rosszabban. De ma nem szomorkodunk! Örülünk, hisz anya ma 39 éves. Boldog szülinapot neki!!!!!

1998. március 21.
Anya meghalt. Ma van 1 hónapja, hogy meghalt… Az orvos megmondta, hogy lesz pár éve, de nem hittem, hogy csak ilyen kevés…Magunkra hagyott minket. Apát és engem is. Most dühösnek kellene lennem…Ehelyett elkeseredett vagyok, és szörnyen üresnek érzem magam. De most apa a fontos és nem én. Teljesen elhagyta magát. Iszik, és nem érdekli semmi. Még én sem. De sajnos nem tudok neki segíteni, mivel elküld a fenébe, én is viszonzom ezt a szívességét, ebből nagy vita lesz, és akkor annyi a „Segítsünk apán hadműveletnek”… Sajnos nekem visszakell mennem a Roxfortba, csak nem hagyhatom ki az évvégét. Bár van annyi jegyem, hogy letudjanak értékelni…De ez a légkör számomra fojtó…Ott legalább kicsit..Hm otthonosabb. Most, hogy anya már nincs….Oké, elég. Ideje pakolni.

1998. április 16.
Apa írt egy levelet. Elutazott, valami extra távoli rokonhoz. Meghagyta a címet is, de kétlem, hogy odaakarok majd menni. Inkább megvárom otthon. Mindegy is. Amióta anya meghalt…Semmi sem olyan, mint rég. Majd három óra múlva egy padon agyalok ezen és mindent kiírok magamból, de most…Ideje figyelnem az órára.

Jellem: Mindig mosolygós életvidám. Imád mosolyogni, a legrosszabb pillanatban is. Még a halált is mosolyogva fogadja. Bár utóbbi időben –anyja halála óta- kevesebbet mosolyog. Bármilyen helyzetben megállja a helyét. Megfontolt és okosan dönt, legyen bármilyen helyzet. Nem szeret kilógni a sorból, de imád egyedül lenni. Szabad ideje egy részét a könyvtárban tölti, olvasással vagy pedig valamelyik baráti körében. Az iskolában jeles átlaggal végez, de nem annyira, hogy prefektus legyen.

Kinézet: Átlagos magassággal áldotta meg a sors, és persze átlagos testalakkal. Haja színe, az ami már nem átlagos. Hol barna, hol vöröses, hol pedig lilás beütéses. Ez attól függ, mikor mihez van kedve, ezeket a színeket persze kozmetikai bűbájukkal éri el. Vagy felkötve, laza kontyban összekötve vagy egyszerűen csak leengedve hordja. Szeme színe zöldes-szürkés. Utóbbi időben hajlik a szürkés felé. Imádja a farmert és a kissé szűk pólókat. Nyakában mindig ott van a lánc, amit kiskorában kapott, és nadrágzsebében a pálcája.

_________________
Rose Mary Seraph (Diák) P7ca0ikw58qg3y0egwp
Vissza az elejére Go down
https://roxfort.forumotion.co.uk
 
Rose Mary Seraph (Diák)
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Roxfort :: Karakterek :: Boszorkányok :: Aranyvérű-
Ugrás: