Roxfort

Harry Potterrel foglalkozó szerepjátékos fórum.
 
HomeKeresésRegisztrációBelépés
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Roxfort Története
Staff Tagok

Staff Tagok

Nagyterem Staffgif
Kattints Értünk!
FRPG Top Sites - Magyarország
Chat
Kiemelt Oldalak
Nagyterem Z5iV7

free forum

free forum

free forum


A Hónap Női karaktere
Nagyterem Ftlx6t
A Hónap Férfi Karaktere
Nagyterem 3347qiw
A Hónap Játéka
Nagyterem 34xl2x4
A Hónap Szerelmes Párja
Nagyterem Ic7783

Share
 

 Nagyterem

Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
SzerzőÜzenet
Ginny Weasley
Boszorkány/Moderátor
Ginny Weasley

Iskolai Házad : Griffendél
Hozzászólások száma : 3608
Join date : 2010. Jul. 14.
Age : 23
Tartózkodási hely : Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola & Odú

Nagyterem Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem   Nagyterem EmptyHétf. Júl. 16, 2012 2:38 am

Játék lezárva.

Szabad játéktér!

_________________
Nagyterem Tumblr_m677eddTQh1rtmlvfo2_250 Nagyterem Tumblr_m677eddTQh1rtmlvfo3_250
Nagyterem Tumblr_m677eddTQh1rtmlvfo6_250 Nagyterem Tumblr_m677eddTQh1rtmlvfo7_250
Nyuszika by: Herms ♥️
Anyaszomorító, Teherbeesős boszi by: Mennydörgőcske
Te melyik házba tartozol?
Harry Potter • Through The Pensieve
Story Of Us
Take My Hand
Vissza az elejére Go down
Iason Moorcock
Vámpír/Mágiatörténet Tanár
Iason Moorcock

Iskolai Házad : Mardekár
Hozzászólások száma : 167
Join date : 2011. Apr. 23.
Age : 39
Tartózkodási hely : Roxfort

Nagyterem Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem   Nagyterem EmptyCsüt. Jan. 12, 2012 9:23 am

Bradley Michael

A pálcámmal játszadoztam, igazából a pillanatot vártam amikor feloldhatom a varázslatokat és végre nyugalmasan tölthetem el hátralévő óráimat ebből a napból is. Bár a nyugalom sosem létezik, most már biztosan nem, meg kell látogatnom Lisát, biztosan maga alatt lehet, hogy mennyire önző vagyok és még bátorságom sincs szembe nézni vele, egy nap legalább egyszer.
- Türelem kölyök, még egy perc és talán nyugodtan pihenhetsz!
Kölyök? Szegényt milyen névvel kezdtem el illetni, pedig egyáltalán nem volt vele baj. Megérteném, ha egy vérfarkasról lenne szó és ő feküdne itt Bradley helyett, na őt okkal lehetne kölyöknek nevezni. Őt maximum varázsló palántának lehetne nevezni, akit valamilyen furcsa okból megszerették a halálfalók. Szívesen kiszedném belőle a részleteket, hogy neki is kényelmesebb legyen inkább a vére által, mintsem varázsigéket mormolva elérjem a célomat.
De csak kiszedném, mert annyira nem érdekelnek a halálfalók, hogy használjam ellenük a vámpír adottságaimat. Csak a kíváncsiságomat kapnák meg, mert én ugyan egy félvér nyomdokait és ostoba kéréseit sosem fogom követni. Tegyen bármelyik halálfaló az elcsábításom érdekében bármit, én akkor is vak leszek. Így első ránézésre nem különbek senkinél, csak a pálcájuk az ami mögé képesek bújni, na meg a véget nem érő gonoszságuk. Hm kíváncsi vagyok milyen lehet egy halálfaló vérét inni. Vajon képesek lennének meglepetést okozni nekem?
- Evapores! - lehet nem éppen eltüntető, hanem megszüntető varázslatot kellet volna használnom, de most inkább hagytam, hadd tűnjenek el a madarak.
Hála az égnek nem csipogtak, sőt még egy tolluk sem maradt. Bár amikor Bradley fele fordítottam a tekintettem, eszembe jutott a pajzs amit emeltem. Már nem voltak madarak, szóval a láthatatlan pajzs/fal sem kellett.
Hjaj most néztem csak feleslegesnek azt a madáreltüntető varázslatot, hisz egy Finite Incantatem sokkal nagyobb segítséget adott volna.
- Finite Incantatem ! - mondtam végül el a megszüntető varázsigét is, hogy ha netalán tán Madam Pomfrey visszajönne, megnézni a gyerek állapotát akkor közelebb tudjon hozzá lépni vagy akár érni.
- Most már lehunyhatod a szemeid. Van bármi amire szükséged van pihenés előtt?
Vissza az elejére Go down
Bradley Michael
6. Évfolyamos diák
Bradley Michael

Iskolai Házad : Hugrabug
Hozzászólások száma : 64
Join date : 2011. Nov. 02.
Tartózkodási hely : Roxfort, vagy ahova vittek

Nagyterem Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem   Nagyterem EmptyCsüt. Jan. 12, 2012 4:09 am

.: Iason :.

Éhes voltam. Igen, ez a legváratlanabb dolog jelenleg, ami csak történhetett. Hogy a jó fenébe lehetek éhes, mikor egy órával ezelőtt adtam ki mindent a földre? Nem is értem magam. A plafont nézve kezdtem el gondolkodni a kajákon; csirke, leves, sütőtöklé... gyomrom dobott egy szaltót, és nemtetszését kifejezte egy olyan hányingerhullámmal, mely elvette a kedvem minden további étel felidézésétől.
Egyenlített. Aha, szóval én is majdnem kinyírtam őt? Nem hiszem. De mindegy, jelenleg nem akarok veszekedni, meg amúgy sem én lennék, ha akadékoskodnék ezerrel. Minden esetre a ruháját hálából rendesen hazavágtam, egy vállveregetést kérhetek? Ennyit megérdemeltem a fulladós produkcióért. Kérdésére bólintani akartam, de fájt a fejem (is) így ezt hanyagoltam, helyette szóban igyekeztem válaszolni.
- Igen... a tollra. K.... kivéve a bagolytollra. - Válaszoltam neki ránézve, aztán reméltem, hogy most már letelt az idő, mert én már nem sokáig bírom cérnával. - Még sok van? - Kérdeztem, mert már nagyon kikívánkozott belőlem a kérdés.
Unalmamban nézelődtem jobbra-balra, keresek valami érdekeset, mely leköt egy kis ideig
Vissza az elejére Go down
Iason Moorcock
Vámpír/Mágiatörténet Tanár
Iason Moorcock

Iskolai Házad : Mardekár
Hozzászólások száma : 167
Join date : 2011. Apr. 23.
Age : 39
Tartózkodási hely : Roxfort

Nagyterem Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem   Nagyterem EmptySzer. Jan. 11, 2012 10:12 am

Bradley Michael

- Protego! - ejtettem ki az ajkaimon egy pálcalengetés közepette, most már sokkal nyugodtabban, hisz elmúlt valamennyire az allergiája és a madarak a legmegfelelőbb távolságban vannak tőle. Én is megnyugodtam az egyszer biztos, hisz valamennyire sikerült megfeledkeznem az úgynevezett vériszonyomtól. Mert vámpírként tényleg csak vériszonyom lehet, ha körbe vesznek olyanok aki semmit sem tudnak rólam jóformán. Tény, hogy nem olyan régen diák voltam, köztük jártam keltem, de ez semmit sem jelent, ha az a kis réteg tud róla ami most szintén.
Ott vannak a szüleim, az már kettő, Dumbledore, Lisa, Luna, Charlotte, Katherine aki szintén vámpír és azt hiszem az egyik kis diák Kiara a Mardekárból .
Gyűl a kis csapat és velük együtt a rémséges napjaim, ha többen tudják a titkom, az már semminek sem számít, elvégre amiről két ember tud az nem titok senki előtt.
- Már nem számít, hiszen egyenlítettem az előbb. - körbe néztem a madarakon, valahogy még mindig hihetetlennek hangzott, hogy valaki ezekre a kis csipogókra allergiás legyen.
- Te tényleg allergiás vagy rájuk? Sosem gondoltam volna, hogy valakit a diákjaim közül zavarhat a jelenlétük, a csipogásukon kívül is.
Az órára néztem, lassan de biztosan telik le az a maradék tíz perc, de mindegy addig sem kell rágódnom azon, hogy még több baklövést fogok elkövetni az elkövetkezendő egy órában akár.
Vissza az elejére Go down
Bradley Michael
6. Évfolyamos diák
Bradley Michael

Iskolai Házad : Hugrabug
Hozzászólások száma : 64
Join date : 2011. Nov. 02.
Tartózkodási hely : Roxfort, vagy ahova vittek

Nagyterem Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem   Nagyterem EmptySzer. Jan. 11, 2012 9:45 am

.: Iason :.

Tehetetlenül figyeltem, ahogy egyre jobban összeszűkül a torkom, ahogy belülről kezd bedagadni. A nő kinyitotta a számat, belenézett, én meg nem értettem, mi a jó fenét keres, csak csináljon már valamit! Meg is oldotta hamar, előkapott egy felettébb taszító, rózsaszín löttyöt, és ledöntette velem. Készségesen próbáltam meginni. Azonnal hatott. ahogy a folyadék utat tört, úgy nyílt út a levegőnek is, én meg hörögve kapkodtam levegőért, minél többet minél gyorsabban magamba szívni, hogy ne fulladjak meg. Tüdőm szúrt az oxigénhiány miatt eddig, ám most kellemese tágult, tudtam normálisan nyelni, kidugult az orrom, és már nem is fájt.
A nő aggódva, nyugtatgatva simított végig homlokomon, majd az órára nézett. - Még tíz perc. Lehetőleg toll nélkül - Nézett jelentőségteljesen a férfira, majd elment újra, de még a válla felett visszanézett egy szúrós pillantás erejéig. Nagy levegőket vettem. Nem az allergia lepett meg, hanem az, hogy milyen hirtelen, váratlanul tepert le. Általában lassan szokott, de nem, most egyik pillanatról a másikra. - Sajnálom... a ruháját - Préseltem ki magamból, hogy fent maradjak, meg ezt amúgy is el akartam mondani. Nem állt szándékomban összekenni a ruháját, de abszolút használhatatlanná tettem. Egyszerre fáztam, és volt melegem, így úgy döntöttem, ha szereznék is takarót, akkor meg szétizzadnám magam valószínűleg, szóval hagyhatom.
Vissza az elejére Go down
Iason Moorcock
Vámpír/Mágiatörténet Tanár
Iason Moorcock

Iskolai Házad : Mardekár
Hozzászólások száma : 167
Join date : 2011. Apr. 23.
Age : 39
Tartózkodási hely : Roxfort

Nagyterem Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem   Nagyterem EmptySzer. Jan. 11, 2012 9:28 am

Bradley Michael

Oh remek, a vámpír fia alig követ el egy csínyt és a mostani szerencsétlen helyzetből még annál is rosszabbat csinál ami volt. Jellemző! Én sem a diák éveim során voltam gonosz kis bajkeverő, hanem most. Ki tudta, hogy egyből tüsszögni fog és allergiás a madarakra, izé csak a tollukra?
Hagytam, hadd tüsszögje ki magát, bár ezzel csak magamra hoztam bajt. Madam Pomfrey visszajött és kérdőre vont, hogy mi történt itt.
Gondolom senkinek sem jutott eszébe eddig madárfüttyel ébren tartani a betegét, ezért vagyok itt én. Néha tényleg örültebbnél örültebb ötletek jutnak az eszembe, de ez minden pénzt megért.
Mindenhol egy aprócska csipogó madár, csak be ne piszkítsák a betegek ágyait, mert aztán az utánuk való takarítás rám marad.
- Csak madarak, még néhány perc és egy sem lesz itt. Bár ahogy elnézem tenni kell valamit az allergiája miatt.
Ez ellen már nem használhattam Protego-t ami pajzsot emelne felé és a fal külső részén csipognának a madarak. Na mindegy, legközelebb használom a fejem miután varázsigéket hablatyolok a négy fal közé.
Ahogyan Madam Pomfrey rosszallón rám nézett, már nem voltam annyira lelkes az ötletem miatt, miszerint madarakkal kell ébren tartani Bradleyt. Jól meg is dorgált, hogy inkább ártok szegény kis gyereknek, minthogy javítanék a helyzetén. Na jó, igazat adok neki, de csak azért mert kiütései lettek a madarak miatt. Még az a szerencse, hogy nem megsüketült tőle szegény és nekem az újra hallásáért kellene törekednem. Szép mese, Iason a vámpír és a soha többé nem halló fülek története. De a valóság szerint ez nem arról szólt, hanem Iasonról és az egyik diák allergiás tüneteiről, ami ebben az esetben sehogy sem hangzott jól.
Vissza az elejére Go down
Bradley Michael
6. Évfolyamos diák
Bradley Michael

Iskolai Házad : Hugrabug
Hozzászólások száma : 64
Join date : 2011. Nov. 02.
Tartózkodási hely : Roxfort, vagy ahova vittek

Nagyterem Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem   Nagyterem EmptySzer. Jan. 11, 2012 7:46 am

.: Iason :.

Megnyugodtam, eszerint hagy aludni, boldog vagyok, nem kell a feszültség, és az ébrenlét, meg a vele járó fájdalom. Egyre jobban magába szippantott, nem hittem volna, hogy ki tud rántani belőle valami. De nem volt igazam, ugyanis pár másodpercen belül valami szúrni kezdte az orromat, viszketett a torkom, és a szájpadlásom. Madár?! Kinyitottam a szemem, és tényleg. Na ez nem lehet igaz. A szúrás erősödött, majd eltüsszentettem magam sokszor egymás után. Allergiás vagyok a madártollra, ezek meg madarak. Nyilván a férfi varázsolta őket ide, amiért igen hálás vagyok. Az orvos meg aranyosan közölte anno, hogy ez már hiperallergia, erről addig azt se tudtam, hogy létezik. A tüsszögés elmúlt, bár gyönyörű vörös pöttyöket hagyott kezemen, amit csak úgy nagyjából tudtam szájam elé emelni, és jött a második fázis, az enyhe fuldoklás, orrdugulás. Na, az már tuti, hogy sikerült ezer százalékosan felkelnem, hiba nem volt, de ha most megfulladok, annak senki sem fog örülni, vagyis Luna tuti nem, a bátyám meg hát... ő valószínűleg nagyon. Elzavartam a madarat azzal, hogy elfordítottam fejem, de ettől még nem tűntek el a repkedő dögök. A hölgy a hörgő hangra azonnal visszarobbant a terembe. - Merlinre, mi történt? - Kérdezte emelt hangon, olyan arccal, mintha jönne a világ vége.

// Ezt nem hagyhattam ki, ezért én bocs XD //
Vissza az elejére Go down
Iason Moorcock
Vámpír/Mágiatörténet Tanár
Iason Moorcock

Iskolai Házad : Mardekár
Hozzászólások száma : 167
Join date : 2011. Apr. 23.
Age : 39
Tartózkodási hely : Roxfort

Nagyterem Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem   Nagyterem EmptySzer. Jan. 11, 2012 6:54 am

Bradley Michael

A mostani Iason Moorcock legkedvesebb cselekedete biztosan nem a hosszas hallgatás, ezt már tapasztaltam magamon. Régen sosem untatott a csend, hanem megnyugtatott és biztonságot adott, most meg még azt sem. Zavart, hogy hallgatok, de most komolyan valami beszélgetést szándékoztam indítani.
De minden hiába való, nem volt meg hozzá az akaratom, ami jelen esetben sokkal jobban jött volna mint a semmit tevés és a mélységbe való bámulás. Úgy éreztem magam, mint aki most beszél tanulni vagy akit megbüntettek, sarokba állt és még visszafeleselni sem tud, mert egyáltalán nem ő volt, hanem valaki más. Az én helyzetem ehhez képest sokkal másabb volt, figyeltem Bradleyt meg nem is, utoljára amikor megnéztem még nyitva volt a szeme, de most ... most már nem.
Csukott szemekkel biztosan nem fog ébren maradni húsz percig, az egyszer biztos. Nem gondolkodtam, csak nemes egyszerűséggel előhúztam a pálcám. Gonoszkodni akartam egy kicsikét, mivel tudom, hogy engem nem fognak megbüntetni, sőt már a Mardekárnak sem okozok gondot ezzel a csínyek elkövetése mindenkinek megengedett, még ha nem is hasznosak.
- Avis! - a pálcából csicsergő madarak röppentek ki, ami számomra elég mulatságos volt. Nem csak azért, mert ezzel ébren tudom tartani Bradleyt, hanem pusztán az egyik madár cselekedete miatt. Szó szerint rá szált a fejecskéjére és tovább csicsergett ott.
- Bocs, ez csak addig marad amíg lejár a húsz perc, aztán az összeset eltüntetem, hogy csendben pihenj tovább.

// User üzenete: Bocsi ezt muszáj volt kipróbálnom... Bradley gyógyulóban és Iason csicsergő madarai xD //
Vissza az elejére Go down
Bradley Michael
6. Évfolyamos diák
Bradley Michael

Iskolai Házad : Hugrabug
Hozzászólások száma : 64
Join date : 2011. Nov. 02.
Tartózkodási hely : Roxfort, vagy ahova vittek

Nagyterem Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem   Nagyterem EmptySzer. Jan. 11, 2012 3:53 am

.: Iason :.

Ki van zárva, hogy én még húsz percig fent maradjak, rettenetesen érzem magam, aludni akarok és a legkevésbé sem vágyom a virrasztásra. Mintha mindenemre tonnás súly nehezedne. Nem mondtam semmit a férfi mondataira. Amúgy nagyon furcsa volt, tudtam, hogy valahonnan ismerem, de ha megfojtottak volna se tudtam volna megmondani, honnan, és mikortól ismerem. A nővel ugyanez volt a helyzet. Minden esetre ő, miután kiadta az ukázt, fogta magát, és elment, egyedül hagyva a mellettem ülővel. Lehet, hogy igaza van, de én nem akarok fent maradni. Mindennél jobban vágytam a megnyugtató alvásra, mely magával ragad, és feledteti velem a történteket. Végignéztem a férfin. Ruhája tiszta vér volt, az enyémen mondjuk még mindig nem tett túl, de ő sem volt semmi, meg eléggé megviseltnek tűnt ő is, bár inkább olyannak, mint aki roppantul koncentrál valamire. Meg is kérdeztem volna tőle, de ekkor teljesen elöntött a fáradtság, annyira, hogy képtelen voltam tovább nyitva tartani a szemem. Éreztem, hogy lassan elkezd lehúzni a mélységbe az álom. Megijedtem, de a csend, mely körülvett minket, az ágy alattam, annyira nyugtató, és álmosító hatással volt rám, hogy nagyon nehezen tudtam csak ellenkezni. Imádok magammal viaskodni, főleg, mikor vesztésre állok. Tudtam, hogy nem telt még le a húsz perc, öt is alig, de már képtelen voltam magamtól fent maradni, nem is értettem, hogy a nő hogy gondolta a dolgot.
Vissza az elejére Go down
Iason Moorcock
Vámpír/Mágiatörténet Tanár
Iason Moorcock

Iskolai Házad : Mardekár
Hozzászólások száma : 167
Join date : 2011. Apr. 23.
Age : 39
Tartózkodási hely : Roxfort

Nagyterem Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem   Nagyterem EmptyKedd Jan. 10, 2012 10:29 am

Bradley Michael

Életre való gyerek ez, nem a halálra tervezték őt az egyszer biztos, van benne elég akarat. Még az órákat sem akarja elhanyagolni, igazi minta diák, akik egyáltalán nem élveznek nálam semmiféle megkülönböztetést a többitől. Plusz pontokat akarnak a hízelgő kis arcukért? Na szép is volna, egy vámpír ajándékokkal lepje el a diákjait? A mostani mentőakcióm sem volt betervezve, ki tudta, hogy pont ennyire véres helyzetbe kerülök a kíváncsiságom miatt. Legközelebb hallgatnom kéne az eszemre, ami jelen esetben sokkal jobb lett volna, igaz a kölyök meghalt volna ha nem vagyok, de legalább tiszta elmével nézek majd mások elé. Most meg tessék, nem hogy megmentőnek, de nyakig véresnek érzem magam. Lövésem sincs meddig bírom még, lassan köddé kéne válnom, hogy a nyomomat se lássa senki. Bár az utánam húzott vércsepp ösvény egyáltalán nem erről árulkodik, nyomot hagytam. Szerencsére, most nem szándékosan, mert nem vadászni voltam vagy valami ehhez hasonló.
Uh szóval ilyen lehet, ha nem figyelek 'evés' közben a prédámra? Talán még ennél is rosszabb, de örüljünk az utolsó lötty lement a kölyök torkán, itt az én munkám le járt. Mehetek ruhát cserélni, a félig véreset meg égethetem el. Gondolom, nekem sem áll szándékomban még tovább szagolgatni a vér illatát.
Nagy kikerekedett szemekkel kezdtem nézni, amikor Madam Pomfrey kijelentette, hogy húsz percet még ébren kell maradnia. Remek! A varázslók réme meg, maradhat itt őrködni, nehogy kihunyjon Merlinre szegényke varázsereje.
- Húsz percig? Alig áll a lábán és húsz percig kell ébren lennie? Jó, akkor megpróbálom ébren tartani még egy kicsikét. Bár szerintem erre semmi szükség, akarat kérdése a dolog.
Hangosan gondolkodtam, ez meg persze, hogy az olyan tanárok hibája mint amilyen én is vagyok. Irtózatos késztetés éreztem ahogy az összevérezett inggalléromra néztem, mindenütt vér és még több vér. Bradley csak most lábadozgat a gyógyszer hatására, de az a vörös fonál ami körülveszi őt, az rémes. Hogy lehet ennyi vért pazarlásnak engedni egyszerre? Felsóhajtottam, majd tűrni próbáltam amennyire tőlem kitelt.
Vissza az elejére Go down
Bradley Michael
6. Évfolyamos diák
Bradley Michael

Iskolai Házad : Hugrabug
Hozzászólások száma : 64
Join date : 2011. Nov. 02.
Tartózkodási hely : Roxfort, vagy ahova vittek

Nagyterem Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem   Nagyterem EmptyKedd Jan. 10, 2012 9:45 am

.: Iason :.

Vártam, hogy mit fog csinálni, igazából csak ez a várakozás tartott ébren, semmi több, ha nem járna az agyam a lehetőségeken, már nyilván aludnék. De vajon miért kéne fent maradnom? Azért, mert ha elaludnék, már nem kelnék fel, vagy azért, mert így könnyebb lenne megitatni velem a gusztustalanságot. A válasz mindegy is. A férfi szedett valahonnan egy széket, közel húzta, majd leült. Lehunytam szemem, mert nagyon égett. A sebeknek már csak a szélét éreztem forrónak, mert teljesen elzsibbadtam, még az arcom is, nem is értettem. Nagyon nehéz volt úgy fent maradni, hogy szemem le volt hunyva, de az a nagy helyzet, hogy borzalmasan csíp, erre nem tudok jobb szót sajna.
Keze hideg volt, ahogy homlokomra simult, nedves tincseimet arrébb sodorva az útból. Kinyitottam szemem, hogy rá tudjak nézni. Haha, jó vicc, inkább mennék órára, mint hogy mozdulni se tudjak. Ezt meg akartam mondani neki, de beletelt egy kis időbe, míg megtaláltam a nyelvem, és a hangomat. - I.... inkább.... me... mennék órára - Nyögtem ki nehezen, de őszintén. A nő visszajött, és belém döntötte a következő adag gusztustalanságot. Ettől viszont lefagytam. A zsibbadás eltűnt, helyette egész testemet elöntötte a meleg, ahol végigfolyt bennem, mintha valami tűzforró italt ittam volna. Mellkasom megfájdult tőle, főleg szívemnél. - Na és akkor most még olyan húsz percig ébren kéne lenni, aztán lehet csak elaludni - A szavakra elszörnyedve meredtem rá. Ezt nem gondolhatja komolyan. Hol él ez?! Ahogy a forróság terjedt, megremegett karom, majd kezem, az összes seb tompán égni kezdett, de nem láttam jól, mi történik ténylegesen.
Vissza az elejére Go down
Iason Moorcock
Vámpír/Mágiatörténet Tanár
Iason Moorcock

Iskolai Házad : Mardekár
Hozzászólások száma : 167
Join date : 2011. Apr. 23.
Age : 39
Tartózkodási hely : Roxfort

Nagyterem Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem   Nagyterem EmptyHétf. Jan. 09, 2012 10:52 am

Bradley Michael

Végig kellett hallgatnom Madam Pomfrey zagyva beszédét, miszerint mi baja van a gyereknek. Atya ég, ha az apja lennék biztosan az anyjára bíznám az ügyet, hogy hallgassa már ő végig mi van vele, nekem majd csak azután mesélje el az egészet. Mindennél ez a legrosszabb, hogy sosem fog fájni a fejem egy kis butus kölyökért, aki újfent gondot okozott a fejemnek és okvetlen meg kell tanítanom őt a jóra. Biztosan ezért átkozom az évet, a hónapot, a hetet, a napot , az órát, a percet és a másodpercet, amikor Andrew elkapott és szimpla nemességgel átváltoztatott olyan vérivórémmé amilyen tulajdonképpen ő is.
Sosem örülhetek úgy, mint az apám amikor megtudta, hogy a világra fogok jönni, nem lesznek évekig egyedül és én kihasználva az alkalmat a szívükbe férkőzök majd, a szeretetük miatt.
Pff maholnap már egy varázsló kisgyereket kell elrabolnom a saját önzőségem miatt, hogy a szívemnek és a gondolataimnak jobb legyen. Na jó, előbb vagy utóbb a szülei úgyis rájönnének, hacsak meg nem ölöm őket és az egész gyanú az amúgy is zavaró halálfalókra terelődne.
Merlinre! Miket tervezgetek én egy diák előtt? Jó abszolút leolvashatatlan, hogy én most min töröm a fejem ,de hát nah... a tanár ugyebár tanár és sosem lehet egy ostoba gondolata sem.
Az lenne a tökéletes tanár képe, de én nem vagyok tökéletes, már csak az hiányozna, hogy majd mindent tőlem várjanak el.
Egy sóhajtás után, amikor Madam Pomfrey rám szólt vigyázzak, nehogy elaludjon a kis diákocska, felsóhajtottam, gyorsan körbe néztem a teremben és előkerítettem magamnak egy széket, már csak azért is mert utálok sokáig állni, elég nekem az óráimon lévő hiperaktívságom, amikor csak beszélek és diktálok.
Leültem az ágya mellé egy kis ideig figyeltem őt, majd hasznossá téve magam, megérintettem a homlokát.
Pusztán át akartam érezni mit érez, ennyi az egész, nem az érdekelt, lázas-e vagy sem. Hát azt hiszem nem cserélnék vele helyet, az biztos.
- Rendbe fogsz jönni, még egy löttyöt kell elviselned aztán gondolom jöhet a pihenés. Gondolj csak bele, egy ideig nem kell majd órákra járnod. Csak még egy kis kitartás kölyök, itt biztonságos kezekben vagy!
Vissza az elejére Go down
Bradley Michael
6. Évfolyamos diák
Bradley Michael

Iskolai Házad : Hugrabug
Hozzászólások száma : 64
Join date : 2011. Nov. 02.
Tartózkodási hely : Roxfort, vagy ahova vittek

Nagyterem Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem   Nagyterem EmptyHétf. Jan. 09, 2012 9:54 am

.: Iason :.

A nő mellettem, ahogy meghallgatta a férfi válaszát, nekiállt összerakni engem. Nem nagyon láttam, mit csinál, csak éreztem, hogy kibont amúgy is használhatatlanná vált felsőmből, csak simán ledobja az ágy mellé, úgy kell majd kidobni, ahogy van, aztán óvatosa mozdulatokkal kezdte felmérni sérüléseimet. Bár tényleg láttam, hogy igyekszik nem fájdalmat okozni, mégis, mintha minden érintéssel tüzes vassal simogatott volna. Eléggé meg voltam viselve, ott is fájt, ahol nem volt semmi. Pár dolgot motyogott közben a bordákról, meg a karomról, és a mély sebekről, aztán egy pohárnyi folyadékot igyekezett ledönteni torkomon, több-kevesebb sikerrel. Csak az gátolt meg abban, hogy kiköpjem, hogy képtelen voltam megmozdulni, így azért elég nehéz bármit is művelni. Kénytelen- kelletlen lenyeltem a gusztustalan löttyöt, és nem figyeltem útját. Ez van olyan rossz, mint a sebeim. De a kínzóátok felülmúlja. Nem sok korombéli mondhatja el magáról, hogy bekapta már párszor ezt az átkot, sőt, az imperiust is. Az Luna volt. Na mindegy, ne menjünk bele. A nő fogta, és egy újabb pohárba valami vörös folyadékot töltött, és ezt is belém tömte. Ettől aztán borzalmasan kezdtek fájni a sebek szélei, de pár perc múlva zsibbadni kezdtem, a fájdalom elmúlt, a vérzés elállt, de a nyílások megmaradtak. Szívem vad dobogása lelassult, légzésem is. Majdnem elaludtam, vagy elájultam? Nem tudom. Minden esetre a hölgynek ez nem tetszett, folyamtaosan beszélt, járkált, valamit keresett, aztán csak úgy hátravetette a válla felett az utasítást a férfinak. - Megkeresem a sárga üveget, ne hagyja elaludni! - Majd eltűnt. Na, erre kíváncsi leszek. Nagy le-le ragadtak a szemeim, ha sikerül megakadályoznia, akkor az szép munka, minden esetre, én igyekszem nem bealudni.
Vissza az elejére Go down
Iason Moorcock
Vámpír/Mágiatörténet Tanár
Iason Moorcock

Iskolai Házad : Mardekár
Hozzászólások száma : 167
Join date : 2011. Apr. 23.
Age : 39
Tartózkodási hely : Roxfort

Nagyterem Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem   Nagyterem EmptyHétf. Jan. 09, 2012 9:14 am

Bradley Michael

Mindig gyűlöltem olyankor válaszolgatni amikor magammal kell küzdenem azért, hogy 'normális' legyek, de hát most szükség helyzet van.
A lehető leggyorsabb módon próbáltam visszagondolni arra, hogy mennyi időmbe telt megérezi vérének illatát, de az most mind mellékes, hisz a megtalálás időpontja kellett. Merlinre! Mikor volt az már? Talán negyed órája, vagy több. Hm fél óránál biztosan nem lehet több, sőt kevesebbnek kell lennie.
- A földszinten jártam, lényegtelen miért, amikor egy hosszú vérösvényt vettem észre a földön ami a Nagyterembe vezetett. Körülbelül húsz perce lehetett, hogy megtaláltam. Azt mondta elkapták a roxmorti kiránduláson a halálfalók, meg a bátyja, azt hiszem. A többi részletet tőle kell kérdezni, majd ha meggyógyult. Gondolom ki akartak szedni belőle valamilyen információt, vagy felakarták használni őt a terveikhez.
Mégis milyen terveik lehetnek? Uh hová fajult el a halálfalók mestersége? Régen szimpla nemességgel öltek, nem ejtettek túszokat, most mégis megtették? Látszik, igen jól látszik, hogy nincs egy rendes ép elméjű lény köztük aki rendesen irányíthatná őket. Egy hataloméhes félvérre bízták magukat még hajdanán, most meg tessék miket művelnek.
Értesítenem kell majd a házvezetőjét, hogy meg van és nem kell expedíciókat indítani a kereséséért, mert lényegtelen ha köztünk él tovább. Remélhetőleg biztonságban.
Biztonság? Fuh, oda még sok dolognak kell megtörténnie, ha belegondolok, hogy még hányan kerülhettek volna ebbe a helyzetbe és én hány gyerekkel találkoztam volna össze így, az kész öngyilkosság lenne a részemről. Annyi elpazarolt vér a semmiért, bezzeg én hasznossá tehetném, ha félig meddig tisztában lennének azzal mi vagyok és mi nem. De az ugyebár az életembe kerülne, amit nem szeretnék, elegen tudnak róla, hogy kényelmetlenül legyek a szobámban a négy fal között. Több esetnek igazán meg sem, kéne történnie. Remélem a kölyök, hamar felépül és elfelejti, hogy én találtam rá. Nem akarom évekig azt hallgatni, hogy Iason professzor milyen kegyes volt velem, megmentette az életem és mindenkit szívesen megment ezután is. Azt hiszem a halálom pillanatában sem vallanám be senkinek, hogy megmentettem valaki életét vámpír létemre.
Maximum rásegítenék más halálára és ennyi, de tényleg.
Vissza az elejére Go down
Bradley Michael
6. Évfolyamos diák
Bradley Michael

Iskolai Házad : Hugrabug
Hozzászólások száma : 64
Join date : 2011. Nov. 02.
Tartózkodási hely : Roxfort, vagy ahova vittek

Nagyterem Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem   Nagyterem EmptyHétf. Jan. 09, 2012 8:04 am

.: Iason :.

Lassan vettem levegőt, jól meggondolva, mikor lehet. Semmi kedvem megfulladni attól a gusztustalan valamitől, ami ott gurgulázik a tokomban. Nem tudom, mi az, de nem is érdekel. Pár pillanatra lehunytam szemem, és elgondolkodtam azon, miért is nem hagytam, hogy Luna kísérjen el a lejáratig. Mert túl kényelmes lett volna? Mert biztonságban lettem volna? Nem. Mert őt védtem. Fontosabb volt, hogy ő jól legyen. Hiszen mi lett volna, ha meglátják, ő volt, és elkapják. Azért vicc, hogy a barátnőm egy olyan halálfaló, aki volt kedves megkínozni. De nem ő tette ezt velem. A lényeg, ugyebár. Szóval érte volt. Nagy árat fizettem, de legalább tudom, hogy ő már mentes minden alól, nincsen baja. Jót röhögnék magamon, ha kívülről nézném magam, de sajnos nem. Belül vagyok.
Megnyugodtam kicsit. Luna biztonságban van, a bátyám önként lemondott rólam. De sajnos ez nem azt jelenti, hogy feladhatom, sőt! Kényszerítettem magam, hogy figyeljek, hátha megértek pár szót, és így is lett. A férfi hangja áttört a páncélon. A nő aggódva méregetett, lehajolt hozzám, kezét homlokomra tette, majd ujját elhúzta szemem előtt. Nehéz volt ráfigyelni, párszor el is vesztettem. - Nem tudom... Hogy talált rá, és ami fontosabb, mikor? - Kérdezte a nő, mire válaszolni akartam, de csak köhögés jött ki. Reméltem, tud nélkülem is válaszolni rá. Őszintén hittem benne, hogy nem fognak felettem sokat bájcsevegni, különben én nem fogom megvárni a végét. - Egyáltalán... pontosan hol szedte ezeket össze? - Tudakozta egy távoli hang, majd a nő visszajött egy csomó dologgal megpakolva, melyeket letett egy kis asztalra.

//Nem gond, túléli, mert az is Very Happy //
Vissza az elejére Go down
Iason Moorcock
Vámpír/Mágiatörténet Tanár
Iason Moorcock

Iskolai Házad : Mardekár
Hozzászólások száma : 167
Join date : 2011. Apr. 23.
Age : 39
Tartózkodási hely : Roxfort

Nagyterem Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem   Nagyterem EmptyHétf. Jan. 09, 2012 7:37 am

Bradley Michael

Atya ég! Minek kellett nekem életben maradni? Irtózatosan nehéz ennyi vérrel a levegőben együtt lenni, főleg ha nem vagyok már egy buta kis varázsló. Őszintén a röpke tizenkilenc évem alatt ilyen sok vér körül még sosem voltam, sőt magamat sem kentem be eddig ennyivel.
Ha nem a 'gyerek' segítségére lennék azt mondanám, ez kész mészárlás volt és minden erőmet felül múlta a mostani cselekedetem.
Vérpótló bájital kellett ide, vagy ami még rosszabb, a vérpótló bájitalnál is még több, ami sokkal jobban begyógyítja az összes sebét. Esetleg varjúköröm gomba, de az is csak a megfelelő mennyiségben hisz mérgező, még a vérzést is csillapíthatja. Bár ez abszolút nem vall rám, én a gyógyításhoz nem igazán értek, vagyis nem vagyok túl képezve ilyen téren, csak a minimum az amit tudok. Még jó, hogy a szakterületemhez értek és abban nem kell senki segítségét kérnem.
- Rendbe fog jönni? Tudja egy Hugrabugos prefektusról van szó, eltűnt, de még szerencse, hogy vissza tudott jönni a saját lábán.
Hiába érdeklődtem egy kicsikét, Madam Pomfrey jóformán ügyet sem vetett arra amit mondok, azt hiszem az ő helyében én sem figyeltem volna magamra. Egy diák életéről van szó, biztosan nem hagyhatja, hogy meghaljon szegény és ne tegyen valamit az életben maradáséért.
Tény, sokáig nem bírom összevérezett ruhával, az más téma amikor csak egy csepp vérről van szó, de itt... uhh lassan már kiráz a gondolat, hogy ennyi vérrel a levegőbe vagyok körülvéve. Alattam már a föld is megingott, irtóra rémes ha vissza kell fognom magam egy számomra kis dolog miatt.
Tanár vagyok, nem vámpír ebben a kastélyban, ki kell tartanom, még ha elég nehéz is.

// Bocsi Razz A 'gyerek' jelzővel, előre szólok nem állt szándékomban megbántani téged. Ez most csak így jött ki Iason szájából. //
Vissza az elejére Go down
Bradley Michael
6. Évfolyamos diák
Bradley Michael

Iskolai Házad : Hugrabug
Hozzászólások száma : 64
Join date : 2011. Nov. 02.
Tartózkodási hely : Roxfort, vagy ahova vittek

Nagyterem Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem   Nagyterem EmptyVas. Jan. 08, 2012 8:54 am

.: Iason :.

Hány liter vér van egy emberben? Nem tudom, de azt igen, hogy bennem már a felem sincs. Ennyi sebbel, ennyi idő alatt... nem is tudom, hogy hogy lehet az, hogy élek. Na nem mintha ezt felrónám az élet fájának, semmi ilyenről nincsen szó. Éreztem, hogy felemel, és elindul velem, na de azt, hogy hova, és mégis ott mi lesz, arról nekem halvány lila elképzelésem sem volt. Jobban lekötött az, hogy megpróbáljak rájönni; mi van a halál után. Remek, ez, egy normális helyzetben, depis gondolkodásnak hinném, de jelen pillanatban teljesen megalapozott félelemnek érzem. Mi van, ha a másik oldal teljesen kihalt, és üres, egy igazi jégvilág, hol teljesen egyedül fogok keringeni az örökkévalóságig? Ettől a gondolattól kellőképpen megijedtem ahhoz, hogy igyekezzek magamnál maradni, ne adjam fel. próbáltam kinyitni a szemem, ami egy egész minimálisan sikerült is, de azt már nem mondanám, hogy az öntudatomat is ilyen mértékben kapartam össze. Nem, erről szó sem volt.
Láttam rendesen, így követhettem, ahogy belépünk egy olyan terembe, ahol rengeteg ágy van, meg egy felettébb ideges hölgy, de a hangok egybeolvadtak, nyelvem pedig nem volt hajlandó megmozdulni. Éreztem, hogy a fenekem alá ágy került, de még a fejemet se tudtam megtartani, nemhogy a testemet. A nő felém hajolt, folyamatosan beszélt, ezt láttam a száján, de hogy mit, az rejtély maradt. Mivel lecsuklott fejem, így élő egyenesben figyelhettem cafatokban lógó felsőm, és a vörös, ragadós, meleg folyadék terjedését. A nő azonnal lefektetett, és elkezdte fogdosni az oldalamat. Ekkor döbbentem rá, hogy milyen hangot tudok kiadni a legkevesebb nyelvmozgással. A fájdalomtól felüvöltöttem, mikor jól megnyomta egyik törött bordám, aztán elsietett.
Vissza az elejére Go down
Iason Moorcock
Vámpír/Mágiatörténet Tanár
Iason Moorcock

Iskolai Házad : Mardekár
Hozzászólások száma : 167
Join date : 2011. Apr. 23.
Age : 39
Tartózkodási hely : Roxfort

Nagyterem Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem   Nagyterem EmptySzomb. Dec. 17, 2011 10:32 am

Bradley Michael

Úgy tűnt örök törvénynek számít majd, hogy minden vámpírtanárnak egyszer szembe kell néznie egy ilyen véres helyzettel. A kérdés és a döntés rajta áll, hogy képes lesz-e ép elmével kibírni ezt az egészet. Mit mondhatnék? Jó kihívásnak nézek elébe az tény. Már csak a vámpírlényemmel való vitát kéne megnyernem. Igazság szerint engem még varázslógyerekként sem zavart a vér látványa, most sem, csak ugyebár ha az ember izé vámpír étkéről van szó akkor már ott felmerülhet némely gond is.
Nem volt mit tennem, hagytam, hogy félholtan vagy holtan akár összevérezzen. Ilyen esetben ugyebár senki sem tett volna másképpen, az ő helyében meg főleg nem.
Nehézkesen ugyan, de felvonszoltam a gyengélkedőbe. Más már úgysem tehettem volna érte, maximum rásegítenék a halálára, de az eleve h*lyeség hiszen keresik. Bár őszintén nem emlékszem mióta dolgozom én a másik oldalnak, hogy diákokat kezdjek el megölni csak úgy.
Abszolút nem voltam humoromnál, így meg sem szólaltam addig amíg el nem értem a gyengélkedő ajtaját.
Kissé nyugodtabban az ajtó kilincséhez értem, végül meg benyitottam a halálát járó diákkal. A bent lévő Madam Pomfrey-nak olyan gyorsan elhadartam, mi történt vagyis szerintem mi történt, hogy amikor másodjára akartam elmondani amiért nem értette egy szavamat se a diákhoz fordult akit idő közben megpróbáltam leültetni. Igen, igazából megvolt bennem a szándék, hogy itt hagyjam bájcsevegni őket kettesben, de ugyebár nem vagyok diák aki csak segített a diáktársának. Szóval ha akarok, ha nem maradnom kell.

Vissza az elejére Go down
Bradley Michael
6. Évfolyamos diák
Bradley Michael

Iskolai Házad : Hugrabug
Hozzászólások száma : 64
Join date : 2011. Nov. 02.
Tartózkodási hely : Roxfort, vagy ahova vittek

Nagyterem Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem   Nagyterem EmptySzomb. Nov. 26, 2011 5:45 am

.: Iason :.

Reméltem, hogy tud segíteni, mivel, hogy én nem fogom felvonszolni magam a gyengélkedőre az hét szentség, már felállni se tudok, olyan, mintha egy viharba került hajón lennék, mozog minden, hullámzik, inog, alig tudom, hol vagyok, és ki az, aki beszél hozzám.
Minden perc... ezek szerint hamarosan nekem annyi? Hát ezt a biztatást, máris jobban lettem, köszönöm. Ezek után kezdtem elszakadni a külvilágtól, nem hallottam, mit mond, csak a szívem dobogása töltötte el füleimet, kizárva minden más hangot, így a tanárét is. Igyekeztem szájról olvasni, de nem nagyon ment, sőt, mit nem nagyon, egyáltalán nem. A terem meg-meg dőlt, a forróság terjedt felsőmön, éreztem. Bármit megtettem volna azért, hogy most felállhassak éppen és egészségesen, és elmehessek az ágyamba úgy, hogy ez az egész meg se történik.
De sajnos ez csak egy álom, az energia a vérrel együtt távozott belőlem, márpedig a vörös folyadék már jó ideje folyik belőlem több sebből, tehát nem most fog elállni. Kinyitottam a szám, hogy megmondjam neki; ne erőltesse, nem értem, mit mond, de ekkor a fájdalom belém hasított, minden porcikámat átjárta, olyan volt mist a kínzó átok, de az oldalamon lévő sebre koncentrálódott. Képtelen voltam visszafogni magam, felordítottam a fájdalomtól. A saját hangomat sem ismertem fel, mely visszaverődött a falakról.
Köhögőroham tört rám, mely csak akkor múlt el, mikor teljesen elsötétedett előttem minden, éreztem, hogy dőlök, oldalam találkozik a paddal, de ennyi, utána az öntudatlanság súlyos sötétsége, mely kellemesen fogadott magába, melyben nincsen fájdalom, félelem, és gond. Csak béke. Tulajdonképpen még örültem is neki, de szerettem volna még valamikor fel is kelni, ha lehet.
Vissza az elejére Go down
Iason Moorcock
Vámpír/Mágiatörténet Tanár
Iason Moorcock

Iskolai Házad : Mardekár
Hozzászólások száma : 167
Join date : 2011. Apr. 23.
Age : 39
Tartózkodási hely : Roxfort

Nagyterem Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem   Nagyterem EmptySzomb. Nov. 19, 2011 9:16 pm

Bradley Michael

Témánál vagyunk, egy sebesültet kell ellátni, illetve inkább haldoklót. Egyetlen egy megoldás surrant át a fejemben ami elfogadható volt az ő számára. Gyógyító varázslat talán, az hasznos lehet egy ideig amíg fel nem viszem őt a gyengélkedőbe. Kellett nekem kíváncsiskodni, bezzeg egy ésszerű megoldás nagy nehezen pattan ki az agyamból.
Nem gondolkodhattam tovább, a végén még a diák életébe kerül a dolog . Segítő kezek mi? Pálca kell ide, az a biztos dolog és a megfelelő varázslat.
Irtóra vérzett, azt sem tudom elképzelni hogy lehetett ereje egész idáig eljönni. A halálfalók szót meghallva elhidegedtem. Mit nem merészelnek tenni? Kár, hogy nem vadászhatom le őket a vérük miatt. De a legtöbb közülük értéktelen, nem is táplálná elégé az étvágyamat.
- Most ne beszélj. Számodra most minden perc értékes lehet.
Előhúztam a pálcámat, hogy tegyek is valamit ne csak álljak a haldokló teste felett. Megköszörültem a torkomat és egy Hippokrax elmondása után a következő cselekedetemen gondolkodtam.
Biztos, hogy fel sem tud állni... nekem kell erősnek lennem és ilyen állapotba elvinni őt valahová ahol tudnak is segíteni neki. Na igen én tudnék, de csakis azzal ha elkerülöm ilyen állapotba őt és valaki másra bízom az állapotát.
Ez lesz az a munkám amit bár ne éltem volna meg tanárként, persze senkinek sem lehet folyton boldog pillanatokkal teli az élete, az enyém sem. Segítenem kell, ennyi az egész.
Lövésem sem volt, hogyan ültethetném vagy vehetném fel. Rémes ahogyan kinéz ez tény, ilyen esetben biztosan nincs az az ember aki ne rá figyelne hanem arra amit tennie kell. Erőt vettem magamon, hiszen nem ez az első eset amit meg kellett oldanom.
- Halálfalók? Remek, úgy látszik sosem mondanak le a világ uralmáról. - ezt leginkább magamnak jegyeztem meg, csak mert nem voltam képben azzal, hogy a fiú hallja amit mondok a varázsige után vagy sem.
Egyszerű lett volna, ha megérintem a kezét és úgy állapítom meg mit érez, de nem. Túl feltűnő lennék és én ezt jól tudom.
- Valahogy a gyengélkedőbe kellene vinnem téged... - kezdtem magyarázni, lehet, hogy szintén magamnak.
Vissza az elejére Go down
Bradley Michael
6. Évfolyamos diák
Bradley Michael

Iskolai Házad : Hugrabug
Hozzászólások száma : 64
Join date : 2011. Nov. 02.
Tartózkodási hely : Roxfort, vagy ahova vittek

Nagyterem Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem   Nagyterem EmptySzomb. Nov. 19, 2011 10:51 am

.: Iason :.

Három napot hiányoztam a suliból, most mégse tudtam felismerni a helyet, ahova kerültem, nem tudtam, mi merre van, és ha látok is valamit, akkor az mi a fene. Csak azt láttam, hogy vannak padok, és asztalok. És a padra le lehet ülni, vagy feküdni. Ki tudja, Már nincs erőm ezen gondolkodni. Lerogytam a hozzám legközelebb esőre. Már nem bírtam állni, vagy kapaszkodni. Fejem az asztalnak nyomtam, kapkodtam a levegőt, kezem lehullott felsőtestemről, így már semmi nem akadályozta a sebet. A vér terjedt szakadt ingemen, egyre nőtt, majd lefolyt, le a padra, onnantól már nem igazán tudtam követni az útját. Nem tudtam levegőt venni törött orromon, csak a vér szörcsögött benne, viszont ha a szájamon vettem, akkor fura, hörgő, akadozó lélegzetvétel lett az eredménye, ami szintén nem volt túl jó. Már az is nem kis erőfeszítésembe került, hogy ülve maradjak. Igyekeztem visszagondolni rá, merre van a gyengélkedő, de nem jutott az eszembe, nem tudtam, még azt sem, hogy most hányadikon vagyok, ha egyáltalán emeleten lennék, de lehet, hogy a földszinten vagyok, vagy a pincében, vagy ki tudja, hol. Hirtelen valaki benyitott, csak lépteket hallottam, aztán a hangot, mely megszólított. Az alak, vagyis a férfi közelebb jött, beletelt egy kis időben, míg elért az agyamig amit mond. - Elkaptak... a roxmorti kiránduláson... a halálfalók... a bátyám... - Nyöszörögtem, de ekkor úgy éreztem, mintha egy gigantikus dobverővel a mellkasomat verte volna. Segíthet? Nem látja, hogy hamarosan elvérzek?! - Jól jönne.... valami gyógyító... - Böktem ki végre, bár a nyelvem nehezen forgott, alig tudtam formálni a szavakat.
Vissza az elejére Go down
Iason Moorcock
Vámpír/Mágiatörténet Tanár
Iason Moorcock

Iskolai Házad : Mardekár
Hozzászólások száma : 167
Join date : 2011. Apr. 23.
Age : 39
Tartózkodási hely : Roxfort

Nagyterem Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem   Nagyterem EmptySzomb. Nov. 19, 2011 9:56 am

Bradley Michael

Megutáltam magam, ez már tény. A szobámban lévő tükörre sem mertem nézni annyira rémesnek gondoltam a látványt ami fogadhatott volna. Az éjjel biztosan nem lehettem józan, hiszen nem hagytam tovább élni az áldozatomat. Úgy tűnt a szokásaim nem váltak be, ha sokáig éheztetem magam csak baj lesz. Még Lisa agyára is mehetek ha koplalok mint egy túlsúlyos. Bár mit meg nem adnék, ha a vámpírságon kívül csak arról lenne szó. Belebetegedtem a tudatba, hogy képes voltam megölni őt és olyan vérivórémmé tenni az én kis Hópihémet mint amilyen én vagyok.
El sem merem képzelni, hogy bírja ennyi mozgó préda között a tanítást. Nagy önuralomra van szüksége ez tény és való... nekem is nehéz volt, biztosan neki sem lehet könnyebb.
Bezzeg ha most jó és gondoskodó atyja lennék nem ülnék a szobámban és szörnyülködnék magamon. Felhúztam magam az ágyból és elindultam a szobája felé... azaz indultam volna, ha nem érzek meg valami kellemes illatot ami a levegőben terjed.
Rémes de én még jóllakottan is a vér körül keringek. Lisa látogatását kicsit későbbre tettem, most a kíváncsiságom hajtott előre és az, hogy valakit nappal érhetek tetten. Szomorkodva néztem körül amikor sehol sem éreztem vámpír illatát, vagyis olyanét aki itt járt volna rajtam kívül. Felsóhajtottam és tovább sétáltam az illat irányába, ahogy közeledtem egyre erősödött a vérszag. Csak örülni tudtam, hogy a fogaim a helyükön maradtak.
Egy szép kis vörös ösvény vezetett a Nagyteremhez, mondanom sem kell a kíváncsiságom nyert. Benyitottam az ajtón, amikor végre belépnem kikerekedtek a szemeim. Azt hiszem meglepett a dolog, egy vérfarkas támadás után se néz ki az ember fia az biztos.
Ha nem felejtettem volna el, hogy tanár vagyok és mi a kötelességem lehet szenvedni hagyom. Szóval jó tanárhoz híven a segítségére siettem, vagyis inkább próbáltam.
- Atya ég! - ez volt az első reakcióm elfojtása, tulajdonképpen mondtam volna én még szebb szavakat is, csak azokat még egy diák sem hallotta az én számból, na meg ha rajtam múlik a dolog egyik sem fogja.
- Bradley hogy nézel ki? - na igen ilyenkor nálam is elszakad a szalag, hogy nem diák vagyok, hanem tanár. - Hol voltál, hogy ezt tették veled?
Szegény gyerek, hogy rárontottam a kérdéseimmel. Na igen most tudom elképzelni milyen az, ha tanárként aggódom valakiért.
- Van amiben a segítségedre lehetek?
Vissza az elejére Go down
Bradley Michael
6. Évfolyamos diák
Bradley Michael

Iskolai Házad : Hugrabug
Hozzászólások száma : 64
Join date : 2011. Nov. 02.
Tartózkodási hely : Roxfort, vagy ahova vittek

Nagyterem Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem   Nagyterem EmptySzomb. Nov. 19, 2011 9:09 am

.: Iason :.

Az egész nagyon régen kezdődött, mikor találkoztam Lunával. Ő kikészített, de összerakott, aztán jött Percy, félhullává tett, de összerakott Luna. Utána... utána jött a szerelem, a lány iránt. Tudtam, hogy már keresnek, hogy már mindenki utánam futkos, még a Halálfalók is, mivel Percy csak örülne, ha még egyszer elkapnának. Így mindegy volt, hogy mikor megyek vissza, már így is tökéletes felfordulást okoztam, egy-két nap ide vagy oda, nem számít. Mikor már muszáj volt visszamennem, lebeszéltem Lunát a kíséretről, gondoltam, az csak jó, ha egyedül találnak rám, ha egy kereső csapat kettőnkre bukkan ránk, akkor őt azonnal elkapják.
Így egyedül indultam neki. Örök hiba, gigantikus ostobaság. Nem egy halálfaló talált meg, pont a Szellem Szállás előtt, pont mielőtt meglóghattam volna a suliba. Nem voltak velem valami kedvesek, sőt. Kiderült, hogy már tudtak Percyről, és azt is tudták, hogy már nem kellek neki. Vagyis azt akarja, hogy éljek. Nem is öltek meg. Csak hát, vannak olyan dolgok, amiktől az ember nem hal meg, de mégis rohadt fájdalmat tud okozni. Hamar befejeztük a dolgot, csak hát... pont úgy éreztem magam, mint a bátyámmal való találkozás után. Megint félhullaként. Tudtam, hogy az egyetlen esélyem, ha sikerül elérnem a suliba, ami nehéz, ha figyelembe vesszük, hogy nem egy sebből vérzek, és most nem átvitt értelemben értem. Minden lépésemmel megremegett alattam a lábam, alig bírtam el magam, ajkamba haraptam, hogy legyűrjem a fájdalmas kiáltásokat. Egyik kezemmel kapaszkodtam, másikat az egyik legmélyebb sebemre szorítottam, hogy ne nagyon vérezzek el. A kínzó átkok hatása még bőven uralkodott felettem, éreztem minden részemben. Boldog voltam, mikor kibukkantam a fánál. Kimásztam, végigvánszorogtam a parkon, be az iskolába. Utamat vörös csík jelezte. Nem is tudtam, van-e olyan részem, mely nem sebes, vagy nem kínozza fájdalom. Betántorogtam az iskolába, már eléggé kuszán láttam a vérveszteségtől, benyitottam az első ajtón, ami az utamba került. A nagyterembe.
Vissza az elejére Go down
Hermione Malfoy
Admin/Bűbájtan Tanár/Hollóhát Ház Feje
Hermione Malfoy

Iskolai Házad : Griffendél
Hozzászólások száma : 5018
Join date : 2010. Jul. 02.
Age : 28
Tartózkodási hely : Roxfort

Nagyterem Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem   Nagyterem EmptySzer. Nov. 09, 2011 8:36 am

Játék Vége!
SZABAD JÁTÉKTÉR!

_________________
Crash... there was you and me...
Apóskámtól
Darrentől I love you
Magyar mennydörgő By: Ginny
Majdnem Mrs. Malfoy By: Ginny
A leendő Mrs. Malfoy By: Kanapé mögött bujkáló após
Nagyterem Bi5h08
Vissza az elejére Go down
Adam Kim-Whoung
6. Évfolyamos diák
Adam Kim-Whoung

Iskolai Házad : Griffendél
Hozzászólások száma : 40
Join date : 2011. Jul. 10.
Age : 26

Nagyterem Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem   Nagyterem EmptySzer. Nov. 09, 2011 8:28 am

Itt már inkább az a kérdés, hogy ki nem próbálta a cuccost. Valószínűleg sokan, merthogy abban az időben eléggé jól futottak ezek a cuccok. Ekkor fintorogva ismételten felnéztem az égre.
- Merlin, add, hogy ne az öcsém legyen! - könyörögtem a Nagyfőnöknek, hátha az megkegyelmez nekem és nem David volt, ekkor berohant egy hugrabugos kislány és azzal a lendülettel lerohanta Bradet. - Hali!
Illemtan felsőfokon, avagy Adam néha igen bunkó, de azért komolyan elgondolkodtam azon, hogy miért is nézett rám ekkora szemekkel. Mindegy, nem érdekes, de beszélgetőpartnerem távozni látszott, így én is ezen hímes ösvényre kívántam lépni.
- Okké! - vigyorodtam el és lassan felálltam a padtól, semmit sem szabad elsietni. - Rendben! Hello!
Még egy utolsó köszönés és gyorsan felkapom a taláromat, meg a táskámat, hogy aztán egy hatalmas ásítás és egy nyújtózkodás kíséretében elmenjek David körmére nézni, mert ha nem és valamit művel, akkor anyám eltávolít az élők sorából. Ezzel a gondolattal léptem ki a Nagyteremből és mentem öcsit hajtani.

// Én köszönöm és akkor itt végeztünk is! Very Happy //
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom




Nagyterem Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem   Nagyterem Empty

Vissza az elejére Go down
 
Nagyterem
Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Roxfort :: Kastély :: Kastély Belseje :: Földszint-
Ugrás: