Aaron Elward

Név: Aaron Samuel Elward
Becenév: Aaron
Kor: 16
Rangod: diák
Nem: Férfi
Származás: Aranyvérű
Születési idő: 1982. november 11.
Születési hely: Anglia, Godric's Hollow

Család:
Anya: Stephanie Elward(anno Stephanie Enfys), 39 éves. A Mágiaügyi Minisztériumban dolgozik a miniszter egyik titkáraként
Apa: Weldon Elward, 41 éves. A Wizengamot(varázslók bírósága) egyik tagja.
Testvérek: Gwendolyn Elward, 14, diák.
Egyéb családtag: Nem igen.
Háziállat: Egy karthauzi macska.

Érdekesség:
A családban mindenki más házba járt, hiszen Stephanie hugrabugos, Weldon hollóhátas, Gwendolyn Griffendéles, Aaron pedig mardekáros. A süveg elmondta a kicsi Gwennie-nek, hogy nem tudni miért alakult így, de egyszerűen, ha akarná se tudná olyan házba osztani őt, ahol az egyik szülője vagy testvére megfordult. A család sokszínűsége eddig rejtély.

Személyes tárgya:
Van egy pénzérméje, amit a nagyapjától kapott, aki halálfaló volt annak idején. Egyszer elköltötte és csak hosszú utánajárkálások során szerezte vissza, azóta a nyakában hordja egy láncon és csak nagyon ritkán veszi le. Szeretne a nagyapjához hasonlóan borzalmas dolgokat elkövetni.

Pálcád: 11 és 1/4 hüvelyk, nádfa, sárkányszívizomhúr.
Iskolai házad: mardekár
Évfolyamod: hatodik

Előtörténet:
Az emberek nem emlékeznek a születésükre és be kell valljam nincs különös képességem, hogy én emlékezzek a sajátomra. Annyit azért megtudtam, hogy november 11.-én láttam meg a napvilágot és azóta élek a földön. Szerencsémre nem ócska muglik közé születtem, hanem varázsló emberek közé. Szimplán beleszülettem a társadalmunk második óriási "háborújába" de ne szaladjunk ennyire előre a történetben, nem akarom, hogy az én önéletrajzom is arról az idegesítő Potterről szóljon.
Édesapám oda meg vissza volt attól, hogy fiúnak születtem, de bánatára én egy igazán furfangos kisfiú voltam és az idegeire mentem. A húgom születése csak tetőzte határtalan irónikus örömét, most azt gondoljátok, hogy egy két éves gyerek, hogy tudja kikészíteni ennyire az apját? Könnyen és ügyesen, szimplán vérbeli varázslónak született. Már születésem óta rendszeresen használom az adottságomat, mert sosem tetszett, ha mások megmondták mit csináljak.
Ahogyan cseperedtem úgy még inkább csak kikészítettem Mr. Elwardot, így az apjához kellett költöznöm. Eleinte felháborítónak találtam, hogy miért kell nagyapámnál laknom, ha Gwennie otthon maradhat, de így utólag nem bánom. Imádtam az öreget. Rájöttem, hogy halálfalónál élni sokkal, de sokkal izgalmasabb, mint egy irodai patkánynál. Nagyapa, akiről amúgy a második nevemet(Samuel) kaptam, mindent elmondott nekem Voldemortról, a halálfalókról és a feladatairól. 6 éves koromban eldöntöttem, hogy halálfaló leszek, ha felnövök.
A húgommal a költözésem miatt nem sűrűn találkoztam, de talán ennek köszönhetjük, hogy ennyire megerősödött a kapcsolatunk. Apámra és anyámra neheztelek attól függetlenül, hogy imádtam az öregnél élni, szerintem kicsit túlzás volt a döntésük.
A Roxfortos éveim csak úgy telnek és bár utálom Pottert, de amíg itt volt minden évem egyre izgalmasabb lett. Elsősként nem igen találtam a helyemet, de akkor szereztem magamnak pár barátot, akik nagy részével most is kapcsolatot ápolok, bár volt akit útközben "elhagytam", nem bánom, hogy megismertem őket. A csipkelődésekről annyit, hogy nem vagyok az a fajta, aki sokat gondolkozik mielőtt megszólalna. Azok közé tartozom, akiket nem nagyon érdekel, hogy léteznek más házak is a Roxfortban, olykor mégis kicsúszik a számból egy-egy nem kívánt sértő megjegyzés.
Azt hiszem az utolsó két évem unalmas lesz és nagyapa nélkül már minden más... Tavaly meghalt az egyik bevetésén, egy auror ölte meg, akivel Roxfort ostrománál végeztem. Kicsit bizarr dolog volt megölni valakit, de sokkal jobban éreztem magam utána. Senki nem tudja mit tettem, legalábbis remélem nem volt senki a helyszínen.
Ha egyszer tényleg halálfaló leszek szeretném, ha a szüleim megfizetnének azért, amit velem tettek. Eldobtak maguktól és egy olyan emberhez tettek, akit annyira megszerettem, hogy a mai napig nem tudom feldolgozni az elvesztését.


Jellem:
Aaron egy bunkó alak és ezt annak köszönheti, hogy nehezen enged bárkit közel magához. Akinek még is megengedi, hogy betekintést nyerjen életének csúnya foltjaiba is, azért bármit megtesz. Ő tényleg az a fajta, aki képes lenne meghalni egy barátjáért, ha úgy adódik.
Nem tudja feldolgozni nagyapja halálát, ezért is ilyen zárkózott a külvilággal szemben.
Szokása felvágni a vérével, de nem viszi túlzásba. Szerinte aki mindig arról beszél, hogy hova tartozik, annak valami baj van az agyával. A sárvérűeket teljes mértékben elveti, a félvérűekkel pedig elbeszélget néha napján.
Szereti a csinos lányokat, de irtózik a nyávogástól és a csajos dolgoktól. Úgy gondolja, hogy vannak dolgok, amik nem a fiúkra tartoznak. Volt része már egy pár kalandban, de még sosem kötelezte el magát.

Kinézet: [Kevin Flamme]
Egy 185 cm magas és 75 kg tömegű srác áll előtted. Attól függetlenül, hogy vékonyka találsz rajta izmos pontokat is. Barna haja és szeme van, szóval semmi különleges, de tekintetével még is megbabonáz pillanatok alatt.
Különös ismertetőjele nincs.