Lisa Turpin (Tanár)

Név: Lisa Turpin
Becenév: Lis, Lizzye
Kor: 18
Rangod: Tanár
Nem: Nő
Származás: Aranyvérű + Boszorkány
Születési idő: 1981. március 23-1998. október 8.
Születési hely: Írország, Dubblin

Család:
Anya: Cinilla Turpin ( meghalt); 25; Félrevezetési ügyosztály vezető embere
Apa: Johannes Turpin 35; Titok és Misztériumügyi főosztály dolgozója, „halhatatlan”
Testvérek:
Joseph Piso; 10 éves ( mostoha testvér)
Lionard Piso; 17 éves; jövőre vizsgázik a Roxfortban (mostoha testvér)
Talbot Piso; 19 éves; Auror (mostoha testvér)
Samuel Turpin; 3 éves
Egyéb családtag: Nagymama: Aurelia Turpin; 60 éves; Átváltoztatástan tanár volt a Durmstrangban
Nagypapa: Lucius Piso; 61 éves; Bájitaltan tanár, ugyanott
Háziállat: Morpheus egy szürke bagoly.

Mikor változtattak át: 1999. október 8.
Különleges képességed: Csak vámpíroknak
Érdekesség: Imádja a történelmet, a bájitaltant, és az átváltoztatástant meg a varázslatos állatokat, bestiákat és a jóslástant.
Személyes tárgya: Egy fekete táska, tele pakolva mindennel, amire csak szüksége lehet. Általában nagy benne a rendetlenség.

Pálcád: Gesztenye fa, 14.5 hüvelyk, sárkány szívizomhúr
Iskolai házad: Hollóhát
Évfolyamod: Már végeztem

Előtörténet: Apám született angol, hófehér bőr, szőke haj, kék szem, magas, izmos alkat, komoly, elszánt férfi. Ezzel szemben anyám, alacsony, fekete hajú, fekete szemű, barnás bőrű, vidám, mosolygós asszony.
Hat éves koromig egyszerű életem volt. Amikor apu nem volt otthon- ez elég sokszor előfordult- nagymamám tanítgatott.
- Sosem lehet elég korán kezdeni.- ismételgette. Tehát tanultam, elsősorban átváltoztatást.
Aztán meghalt az egyik nagynéném. Julia. Apámat megrázta a hír, és erős pajzsán megmutatkozott az első repedés. A végső összeomláshoz anyám elvesztése vezetett.
Szülésben halt meg. A kisfiút megszülte, és éppen arra volt ereje, hogy rámosolyodjon a babára, és elsuttogja a nevet: Julius. De erőfeszítése felesleges volt, a gyerek pár nap múlva meghalt.
Apám ekkor elutazott. Egy teljes évig nem láttam viszont. Eddig Aurelia nevelt. Hétévesen szülők nélkül maradtam, vagyis jellemem kialakulásának kezdetén, Aurelia nemcsak a nagyanya, hanem az anya szerepét is betöltötte mellettem. A nehezen hozzáférhető, örökké elfoglalt, szigorú, és kíméletlenül tárgyilagos asszony mindazonáltal megadta nekem azt, ami minden gyermeknek a legfontosabb: a családhoz való tartozás megingathatatlan biztonságát. Ha ritkán nevetett is sajátosan csípős szelleme a legváratlanabb pillanatokban szikrázott fel, és korántsem becsült kevesebbre, amiért az olyan nevetős kedvű voltam. Minden tekintetben a legnagyobb gonddal nevelt a békésségtől kezdve, az irgalmatlanul belém sulykolt illendő viselkedésig mindenre odafigyelt. Nem utolsó sorban pedig kendőzetlenül és minden érzelgősségtől mentesen értette meg velem; hogy el kell fogadnom a magam sorsát, mégpedig derűs önérzettel, sértettség és neheztelés nélkül.
–Semmi teteje elvágyódni valamilyen más, vagy jobb világba –ez volt nagyanyám oktatásának summája. –Nekünk miért, miért nem ez a világ jutott, és ebben kell élnünk olyan kellemesen, és olyan boldogan ahogy csak lehet. Sem Fortunával, sem a sorssal nem csatározhatunk.
Tata megérkezése után, két hónappal feleségül vette Elizabeth Piso-t, akinek ekkor már voltak gyerekei. Velük, és az anyjukkal remekül kijöttem.
A fiúk megvoltak győződve róla, hogy én a kishúguk, a védelmükre szorulok, és ettől az elhatározásuktól semmi sem tántoríthatta el őket. A kisöcsémet, Josephet, imádom, és ő is szeret engem. Mivel mindegyik bátyám engem véd a családban, így én az öcséimet féltem mindentől.
Nagyapám Lucius Piso és Aurelia már régebb óta ismerték egymást. Tehát az otthoni iskolának újabb résztvevői lettek, és új tanára.
Nagymamám, elkezdett tanítgatni animágussá válni, de sajnos még nem megy tökéletesen. A vissza változás körül vannak kisebb problémák.
Mikor felvettek a Roxforba, komoly tudás birtokában voltam. Apám teljes meggyőződéssel jelentette ki, hogy Griffendéles leszek. A két nagyszülőm pedig váltig állították, én bizony a Hollohát diákjai között fogok tanulni. És nekik lett igazuk.
Az iskola végeztével, jelentkeztem a Roxfort Boszorkány- és Varázsló Képző Szakiskolába, Jóslástan tanárnőnek! És boldogan, mondhatom, hogy felvettek!

Jellem: Ésszerűen, józanul gondolkodik, türelmes, békés.
Általában kifejezéstelen arccal szemléli a világot, és nyugalma, békessége nem csupán a látszat. Könnyen megkedvel akárkit, teljesen mindegy, hogy melyik házba tartozik az illető. Néha viszont, amikor kihozzák a sodrából, eluralkodik rajta a düh, de még tombolás közben is képes ésszerűen gondolkodni. Szigorúan betartja a szabályokat. Ezeket nem korlátoknak látja, hanem akadályoknak, amiket nem kikerül, hanem átküzdi magát rajtuk. A görbe úton is egyenesen jár.

Kinézet: Az arca legtöbbször kifejezéstelen, mégsem kellemetlen, a világos szempár szelíden, szinte gyengéden pihent meg embereken és tárgyakon. Alacsony, 160 cm magas. Csupa csont- a csontokon sima sápadt bőr feszült, s az egész arcot besugározták a szokatlanul nagy, egymástól távol eső, mélyen ülő szemek. Maga a szem pedig igazán félelmetes: a világos kék szivárványhártyát éj kék, már-már fekete gyűrű keresztezi, amitől az embernek az az érzése támadhat, hogy a fekete szembogár valósággal belé fúródik. A bőr pedig olyan fehér mint a jég, sehol egy szemcsényi szín.