Csevegőtér 6

* Hermione Narcissáról szóló mondatára furcsa hang csúszott ki a számon, mint mikor egy macska mérgesen fúj valakire. Aztán megborzongtam, mert rájöttem, mit is jelent az, hogy Narcissa még nem...
Herms kérdésére sűrűn pislogva feleltem. *
- Anya nem tudja. Legalábbis még két lábon járok és lélegzem, ezért úgy gondolom, hogy nem tudja. Lily... azt remélem, Harry szól neki és Jamesnek mielőtt máglyán égetnek meg mindkettőnket ezért a... nem is olyan kis fordulatáért. A többi meg nem izgat, bár azért a bátyáimtól is tartok. Bennem nem tennének kárt, de azt hiszem, Harry nem élvez védettséget a Weasley-féle eltávolítási hadműveletek ellen... * hadartak ezt mind hihetetlen gyorsasággal. *

Ginny Weasley írta:

Hermione Granger írta:

*Egy hatalmas dobozzal a kezemben léptem be, amelynek tartalmát az abszol úton szedtem össze, és természetesen csupa édes dolog volt volt benne. Már előre félek Rita Vitrol újabb cikkétől, "édességgel a nyakában Mrs. Malfoy címmel... Az a nő egyszer megírja a halálos ítéletét*
- Szia Ginny. - köszöntem mosolyogva, amikor megpillantottam barátnőmet*

* Az ismerős hangra felkapom a fejem és hirtelen melegség árad szét a testemben. Olyan rég nem beszéltem Hermsszel! Sok mindent be kell pótolnunk... *
- Szia Herms! * vigyorgok rá, majd fölpattanok és átölelem legdrágább barátnőmet. A Sors fintora, hogy ugyan abban a cipőben járunk csak még inkább növelte bajtársias szeretetemet iránta. *
- Hogy vagy? Látom, a gyomrod jól bírja! * ülök vissza kuncogva. *

*mosolyogva viszonzom az ölelését, és közben nagyon ügyelek, hogy semmiképpen sem dobjam el a kezemben tartott dobozt. Pótolhatatlan érzékek vesznének kárba vele*
- Én jól, bár kicsit aggódok, Narcissa még nem tette tiszteletét nálunk. - mondta kissé elhúzva a számat, elvégre nincs az az isten, hogy jövendőbeli anyósom, ne olvasná a Reggeli Prófétát így tudtam, csak idő kérdése, hogy megjelenjen rákérdezve, igazak-e a hírek.*
- Veled mi a helyzet? - kérdeztem leülve mellé a kanapéra, a kezemben tartott dobozt pedig kettőnk közé tettem le.*

Hermione Granger írta:

*Egy hatalmas dobozzal a kezemben léptem be, amelynek tartalmát az abszol úton szedtem össze, és természetesen csupa édes dolog volt volt benne. Már előre félek Rita Vitrol újabb cikkétől, "édességgel a nyakában Mrs. Malfoy címmel... Az a nő egyszer megírja a halálos ítéletét*
- Szia Ginny. - köszöntem mosolyogva, amikor megpillantottam barátnőmet*

* Az ismerős hangra felkapom a fejem és hirtelen melegség árad szét a testemben. Olyan rég nem beszéltem Hermsszel! Sok mindent be kell pótolnunk... *
- Szia Herms! * vigyorgok rá, majd fölpattanok és átölelem legdrágább barátnőmet. A Sors fintora, hogy ugyan abban a cipőben járunk csak még inkább növelte bajtársias szeretetemet iránta. *
- Hogy vagy? Látom, a gyomrod jól bírja! * ülök vissza kuncogva. *

*Egy hatalmas dobozzal a kezemben léptem be, amelynek tartalmát az abszol úton szedtem össze, és természetesen csupa édes dolog volt volt benne. Már előre félek Rita Vitrol újabb cikkétől, "édességgel a nyakában Mrs. Malfoy címmel... Az a nő egyszer megírja a halálos ítéletét*
- Szia Ginny. - köszöntem mosolyogva, amikor megpillantottam barátnőmet*

* Mosolyogva, kissé félszegen léptem be, a kezemben egy tökös derelyével. Le kéne állnom az evéssel, de mióta... nos, mióta volt az a dolog... vagy nem is volt...
Szóval, mióta terhes vagyok, az evés olyanná vált, mint a lélegzés! Bár ennek nincs semmi haszna, mivel hála a reggeli rosszulléteimnek és a szagérzékenységemnek, semmi sem marad meg bennem.
Egy kecsesnek éppen nem nevezhető mozdulattal ültem le a kanapéra. *

-Rendben! *Mosolygok vissza a nőre aki már úgy tűnik egyre vidámabb biztos eszébe jutott valami*
-Önnek is!* Mondom köszönésképpen majd ahogy a nő kiment a szobából csak sóhajtva állók fel a fotelből és elindulok szokásos esti sétámra, hogy végre valahára egy kis friss levegőt szívhassak.*

* A mosolyom kiszélesedik, ahogy a szavait hallgatom. Meg kell keresnem Perselust, ő biztosan tud valamit! Én voltam várandós és tudom, milyen borzasztó szagérzékenységgel jár az. Ginny nem bírna nyugodtan megmaradni a bájitaltanteremben, ha várandós lenne. Az kizárt! *
- Ez igaz és ne kérjen bocsánatot. Viszont most el kell mennem. További szép napot! * mosolygok rá, majd felpattanok és az újságot a kezembe véve távozok. Meg kell keresnem Perselust... *

-Sajnálom, hogy ezt felhoztam! *Kérek elnézést meggondolatlanságomért, hiszen látom, hogy nem épp a legjobb kérdést tettem fel, de már utólag nem tudok mit csinálni.
Majd ahogy ismét a nőre pillantok tekintetem az újságot markoló kezére téved, de ezután nem sokkal már mosolyogva fordul ismét felém ami egy kicsit meglepett őszintén szólva nem hittem volna, hogy ilyen gyorsan leplezni tudja érzelmeit.*
-Vitrol mindig is csak azt írta meg ami számára kedvező nem pedig azt ami valójában történt is. *Mondom hátha ezzel valamelyest megtudom nyugtatni Harry édesanyját bár magam sem tudom igazán, hogy mi lehet ebből az egészből az igazság.*

* Ajkamba harapva kapom el a tekintetem a fiú arcáról és az újságra meredek. Ki tudja, hanyadszor. *
- A fiam nem hajlandó szóba állni velem. Még a halálos ellensége is előbb tud róla mindent, mint én.
* Nem akarok elgyengülni egy suhanc előtt. Az újságot markoló kezem ökölbe szorul, ezzel meggyűrve a lapot. De csak egy pillanatig, mert utána kiegyenesedem, a hajam hátra vetem és elmosolyodok. *
- Lényegtelen. Biztosan csak aljas hazugság.

-Nem, nem mondhatnám.*Mondom egy kis fejrázással ezzel is megerősítve, hogy én tényleg nem tudok semmit*
-Csak kicsit meglepődtem a dolgon* Folytatom tovább a mondandóm, mivel ezt még nem is hallottam pedig fogadni mernék, hogy ezt az iskola egy része már régóta tudja...*
-De gondolom én amúgy sem tudnék semmi újat mondani ezzel kapcsolatban hisz ön ezt csak jobban tudja mint én* Mondom kissé meggondolatlanul, bár ahogy kimondtam ezeket a szavakat eszembe jut, hogy Lily már Pitonnal van, ami annyit jelent, hogy nem valószínű, hogy Harry túl sokat mesél neki.*

* Arra az egy rövid szóra - értem - felkapom a fejem. Furcsán cseng, semmi meglepettség nincs benne. *
- Talán tud valamit? * szándékosan tegezem. Már miért ne? Ez így illendő. Bár csodálom, hogy még nem futottunk össze, mivel Per lakosztályában lakni csöppet sem kellemes. Afféle... kelléknek érzem magam. *

-Értem*Mondom kissé elhúzva az é betűt, ezt még számomra is új hír.*
-Nagyon ritkán igen, bár nem mondanám túl megbízható forrásnak!* Mondom kissé elgondolkodva azon, hogy mikor is volt utoljára a kezemben Próféta, hát egy biztos nem most volt, talán úgy két hónapja bár a pletykákat anélkül is megtudom, hogy olvasnék újságot akkor meg mi értelme?*

* A kérdésére hunyorogva ismét a címoldalra meredek, majd az arcáról gondosan levéve a tekintetem, visszakérdezek. *
- Nos, eltekintve attól, hogy a fiamból eszerint a szennylap szerint időelőtt apa lesz, semmi egyéb. Ön nem olvassa a Prófétát?
* Nem szándékozom letolni, vagy megfenyíteni, hiszen nekem semmi közöm hozzá. De ez már Vitrol ízlésén is túltenne, ha nem tudnám, hogy Ő írta! *

*A bemutatkozással sikerült elérnem, hogy a velem szemben ülő is bemutatkozzon és mosolyogva vettem tudomásul, hogy jól gondoltam, hogy Harry édesanyjával van dolgom, aki nyújtja is kezét a kézfogáshoz amit meg is rázok*
-Én is örvendek!*Mosolyogtam miközben pillantásom a Reggeli prófétára tévedt*
-Vitrol cikkein kívül esetleg van valami érdekes benne?*Próbálok egy kis társalgást kezdeményezni mert ez a mai napomból eléggé hiányzott eddig, mivel egész nap egy órára se tudtam bemenni ezért csak a sötét szobámban ücsörögtem*

* A szavaira ismét felpillantottam a lapból és tekintetem a fiatalember arcára vándorolt. Láttam a talárján, hogy griffendéles. Talán hallanom kellett volna a nevét már valahol?
Mindenesetre az illemre alapozva kezet nyújtottam neki a kanapéról. *
- Lily Pot... Lily Evans. Örvendek! * mosolyogtam rá. *

*Sajnos miután visszaköszöntek rákellet jönnöm, hogy én hiába tudom, hogy a nőt hogy hívják, ő viszont nem ismer engem, ezét, hogy ne tartson túl gorombának ismét megszólaltam mielőtt még az újságot kezdené el olvasni*
-Nathaniel Colmennek hívnak!*Mutatkoztam be majd ezután nem sokkal Harry édesanyja, ismét az újságot kezdet el olvasni én pedig ahelyett, hogy a velem szemben ülőt kezdtem volna nézni inkább kibámultam az ablakon és a tájat kezdtem el figyelni*

* Az újság bámulásából egy hang zökkent ki. Sűrűn pislogva kapom fel a fejemet és magamban azonnal megállapítom, hogy a fiatalembert, aki hozzám szólt még sosem láttam. *
- Viszont. * üdvözlöm kissé szétszórtan, majd a szégyen legkisebb jele nélkül ismét az újságba pillantok. Pedig van rá esély, hogy ismer. Köszönhetően Rita Vitrol a házasságom felbomlását taglaló cikkeinek. *

*Ahogy lement a nap rögtön elindultam, hogy találjak egy szobát ahol folyik az élet és nem egyedül kell üldögélnem így ide tévedtem, de ahogy beléptem rá kellett jönnöm, hogy egy emberen kívül senki más nincs itt*
-Jó estét!*Köszönök majd a kanapétól nem messze lévő fotelbe ülök le*

~ Ez nem lehet igaz! Nem! Nem! Nem! ~
* Dühös tekintettel, hullámzó mellkassal lépek be és szinte epekedve villan a tekintetem a kanapé felé. Sehol senki. Nos, nem baj, e pillanatban többekkel kívánok beszélni. Egyszer valaki csak felbukkan!
Addig is a kezembe veszem a Reggeli Próféta egy régebbi, immáron felismerhetetlenné gyűrött példányát és mélyet sóhajtva ismét neki futok a címoldalon virító felháborító cikknek. Egyszerűen hihetetlen, hogy Harry... Merlin szerelmére, csak 18 éves! *

Hermione Granger írta:

Perselus Piton írta:

-Tudom maga számára elképzelhetetlen, hogy valaki csendben, a nyilvánosság kizárásával is tud élni. nem úgy mint maga meg Draco akik az egész kastélyt tájékoztatták róla. *Mondtam egyre dühösebben.*

- Már elnézést, de nem tehetek róla, hogy maga éppen akkor akart arra sétálni! Egyábként is figyelmen kívül hagyhatta volna. Továbbá Rita Vitrol magukat is a szájára veszi előbb vagy utóbb, nem kell féltékenykedni. *közöltem mérgesen, majd mivel már jobban éreztem magamat eltettem a táskámba az italomat és a muffinokat is, majd könyvvel a kezemben felálltam és távoztam.*
- További kellemes napot. *mondtam még idegesen, majd kisétáltam a helységből utamat a klub helységem felé véve*

*Milyen hirtelen haragú teremtés nem igazán Malfoynak való, de ők tudják. Felálltam és én is elhagytam a szobát.*

Perselus Piton írta:

-Tudom maga számára elképzelhetetlen, hogy valaki csendben, a nyilvánosság kizárásával is tud élni. nem úgy mint maga meg Draco akik az egész kastélyt tájékoztatták róla. *Mondtam egyre dühösebben.*

- Már elnézést, de nem tehetek róla, hogy maga éppen akkor akart arra sétálni! Egyábként is figyelmen kívül hagyhatta volna. Továbbá Rita Vitrol magukat is a szájára veszi előbb vagy utóbb, nem kell féltékenykedni. *közöltem mérgesen, majd mivel már jobban éreztem magamat eltettem a táskámba az italomat és a muffinokat is, majd könyvvel a kezemben felálltam és távoztam.*
- További kellemes napot. *mondtam még idegesen, majd kisétáltam a helységből utamat a klub helységem felé véve*

-Tudom maga számára elképzelhetetlen, hogy valaki csendben, a nyilvánosság kizárásával is tud élni. nem úgy mint maga meg Draco akik az egész kastélyt tájékoztatták róla. *Mondtam egyre dühösebben.*

Perselus Piton írta:

Hermione Granger írta:

Perselus Piton írta:

-A férfi terhe az, hogy elviselje a nőket és ez nem csak kilenc hónapig tart.- *Ez elég sablonos volt, de sajnos igaz.* -Azok is elviselhetetlenek akik éppen nem terhesek.- ~Példa rá Lily~

- Maga igazán kedves. Komolyan úgy vélem, hogy jót tesz hogy Lily önnel lakik. *közöltem mosolyogva, bár sápadtságom rontott az összképen. Ha ő viselkedhet gonoszan, akkor én miért ne?*

-Honnan veszi,hogy ő volt jó hatással rám? *teljesen jól érzem magam*

- Nem sok más ember lakik magával. *közölte vállat vonva, legalább is legjobb tudomásom szerint csak Lily költözött be abba az ijesztő pincébe. Tényleg szeretheti Pitont ha hajlandó volt érte ilyesmire.*

Hermione Granger írta:

Perselus Piton írta:

-A férfi terhe az, hogy elviselje a nőket és ez nem csak kilenc hónapig tart.- *Ez elég sablonos volt, de sajnos igaz.* -Azok is elviselhetetlenek akik éppen nem terhesek.- ~Példa rá Lily~

- Maga igazán kedves. Komolyan úgy vélem, hogy jót tesz hogy Lily önnel lakik. *közöltem mosolyogva, bár sápadtságom rontott az összképen. Ha ő viselkedhet gonoszan, akkor én miért ne?*

-Honnan veszi,hogy ő volt jó hatással rám? *teljesen jól érzem magam*

Perselus Piton írta:

-A férfi terhe az, hogy elviselje a nőket és ez nem csak kilenc hónapig tart.- *Ez elég sablonos volt, de sajnos igaz.* -Azok is elviselhetetlenek akik éppen nem terhesek.- ~Példa rá Lily~

- Maga igazán kedves. Komolyan úgy vélem, hogy jót tesz hogy Lily önnel lakik. *közöltem mosolyogva, bár sápadtságom rontott az összképen. Ha ő viselkedhet gonoszan, akkor én miért ne?*