Jack Cromwell (Diák)

Név: Jack Cromwell
Becenév: Jack
Kor:16.
Rangod: Diák
Nem: Férfi
Származás: Aranyvérű
Születési idő: 1982.12.12
Születési hely: Anglia, London.

Család:
Anya: Josefina Grey /35/Könyvnyomdász/
Apa: Thomas Cromwell/41/Minisztériumi alkalmazott/
Testvérek: nincsenek.
Egyéb családtag: Robert nagybácsi (Cromwell)/Pálcakészítő.
Háziállat:Narancs, egy narancssárga házi cica.

Érdekesség: Jack igen lelkes kvidics játékos. Sajnos a lelkesedése nem társul kellő tehetséggel. Sőt valamiért az egyébként jó seprő lovas srác játék közben kész katasztrófa. Kvidicsezés közben állandó jelleggel veszélyezteti valaki életét, leggyakrabban a saját magáét.
Személyes tárgya:Egy megbűvölt kanapé, ami varázsszóra zsugorodik gyufás doboz méretre, vagy éppen megnő kényelmes használatra késznek. Ha teheti, mindig ezen lustálkodik. Mindig magánál hordja egy kis fém dobozban.

Pálcád: Bodzafa pálca 14 hüvelyk szfinx sörény maggal.
Iskolai házad: Hubrabug
Évfolyamod: 6. évfolyam, év vesztes.

Előtörténet:Nem sokat tudok mondani magamról, hiszen még mindig csak 16 éves vagyok. Mondhatni ilyen idősen nem történik annyi minden az emberrel. De egy mugli gyermekhez képest az biztos, hogy sokkal izgalmasabb gyermekkorom volt. Már csak rögtön a szüleim miatt is. Bár ez az én élettörténetem, de szerintem ki kell térnem rájuk is, hogy igazán értékelni lehessen azt a légkört, amiben felnőttem. Édesapám, és édesanyám is régi aranyvérű családok leszármazottjai, így már kis koruktól fogva ismerték egymást, bár apám jó pár évvel idősebb anyámnál. Bár ez annak köszönhető, hogy a Grey és a Cromwell család sosem volt jóban egymással. Ugyanis a Cromwellek már nemzedékek óta csak csupa griffendéles, míg a Grey család nemzedékek óta mardekáros. Erre jött a két fiatal, akiknek úgy látszik egy a sors más utat szánt. Anyám volt az első Griffendéles a családjában, ahogy apám meg az első Mardekáros a sajátjában. Hiába ismerték mégis mindig egymást, semmi jelét nem mutatták annak, hogy kisebb lenne az ellentét köztük, mint a családjaik közt. Egy nap pedig miután már mind a ketten elvégezték a roxfortot történt valami. Pontosan nem tudom micsoda, de amennyit kiszedtem, belőlük az az volt, hogy apám már majdnem halálfaló lett, mikor meg jelent az anyám és meg mentette ettől. Mint mondtam, nem tudom pontosan mi történt akkor, de valami nagy harc volt, ahol kényszerű szövetségben harcoltak egymás oldalán, meg ismerve a másikat egy kicsit. Attól a naptól fogva, valahogy elválaszthatatlan barátok lettek, majd a barátságból pedig szép lassan szerelem lett, ahogy állandóan együtt lógtak. Mindenkit meg lepve vele, mikor titokban össze is házasodtak. A házasságukat követő évben pedig megszülettem én is. Ennyit a szüleimről.
Itt vagyok helyettük én. Nos, nem tudom, mikor lettem álmodozó, akinek a kedvenc időtöltése a felhők bámulása, de az tény, hogy igazi kis örök mozgó voltam. Házi manók hátán lovagoltam, vagy vigyorogva rohangáltam fel és alá az abszol úton. Rossz gyerek voltam, akire állandóan figyelni kellett, mert mint valami kerti törpe állandóan valami rosszban törtem a fejem. Vagyis nem rosszban, egyszerűen csak a kíváncsiság vezérlet. Akkor is mikor apám otthoni dolgozó szobáját véletlen fel robbantottam a bájitalainak összekeverésével. Vagy mikor édes anyám a munkahelyére behurcolva kis híján idegbajt kapott, mert össze kevertem a nyomdagépek lemezeit, és legyártottak 200 olyan „mugli ismeret” könyvet, aminek minden második lapja a bájitaltan „keverjünk mérgeket” példányáé volt. Vagy az első mágikus kitörésem, mikor ebéd közben az asztal lábai életre keltek, és meg vadult ló módjára szaladt el az ebédünkkel.
Ezek után tanított meg édes anyám seprőn repülni. Szerette volna, hogyha olyan jó kvidics játékos leszek, mint a régi barátja James Potter. Nos ez nem jött össze. Bár tehetségesen száguldok mindenféle seprőnyélen, de akárhányszor kvidicsezni próbáltam az tragédia volt. Ennek ellenére imádom a játékot. Tudom, hogy egy nap még remek játékos lesz belőlem.
Azután a szeleburdi kölyök, aki voltam szép lassan lenyugodott. Nem változott ez akkor sem, mikor már a Roxfortba indultam. Azt hiszem ezek után a családban már senki nem lepődött meg, hogy a Hubrabug házba kerültem.
Azt hiszem innentől fogva már szinte nyílt könyv az életem. Bár elsősként elég furcsa volt megélni a dolgokat. Vagyis, a híres Harry Potter miatt egy év sem volt unalmas. Noha személy szerint én kerültem minden bajt. Elsős voltam, mikor Black a hírhedt mugli gyilkos megszökött, másodikos a trimágus kupa idején, amit igen csak élveztem, amíg Cedric meg nem halt. Harmadikos, mikor a minisztérium év végén szintén elismerte Tudjuk ki visszatérését, persze meg kell említeni, hogy én is fellélegeztem Umbridge távozásával. Negyedikes, mikor a halálfalók megölték Dombledor professzor urat. És ötödikes, mikor sor került a hírhedt Roxforti csatára. Nem kell említenem, hogy ezek az évek nem csak a varázsvilág hőseinek volt nehéz, hanem mindenkinek. Még a született aranyvérűeknek, mint én is sok gondja volt a Carrow testvérekkel.

Jellem: Jack egyik legjelentősebb jellemvonása, hogy imádja a lányokat. Ha egy szép lány feltűnik, a közelében szinte biztosan udvarolni kezd neki. Energiát nem kímél, hogy tegye a szépet a szép lányoknak. A második jellemző tulajdonsága a lustaság. Hiába jó képességű és eszes, hiába nincs híján bátorságnak. A lustasága miatt, ha lehet, kerüli a veszélyes helyzeteket. Hiszen ha tehetné, egész nap csak a felhőket bámulná, vagy a csillagokat. Azonban nincs híján igazságérzetnek, és segítőkészségnek. Ha valaki a barátait bántja az elsők közt ragad pálcát harcolni. Viszont jobb, ha senki nem kéri, hogy segítsen neki a leckében.

Kinézet: (Zac Efron) A korához képest átlagos magasságú szürkéskék szemű mosolygós srác. Sportos testalkatú és izmos, noha soha senki nem látta sportolni. A haja világos barna és a méz szőke keveréke, fél hosszú.